A rovarok sokkal jobbak a kollektív közlekedés szervezésében, mint az emberek.

A hangyák érdekes módon még rendkívül zsúfolt körülmények között is képesek folyamatos, hatékony haladást fenntartani. Hogy ezt hogyan tudják megvalósítani, az sokáig rejtély volt a szakértők számára is, de egy új vizsgálat eredményei talán közelebb visznek a megoldáshoz. Egy most megjelent tanulmány szerzői szerint ugyanis a titok nyitja elsősorban a változó körülményekhez való folyamatos és gyors alkalmazkodásban rejlik.

A hangyák a kollektív viselkedés mintapéldányai, bár egymástól jól eltávolítva az állatokat lehetséges egyedi viselkedést kiváltani belőlük, ha elég hangya kerül egymás közelségében, egyre inkább egyetlen összetett organizmusként kezdenek működni. Mégpedig egy olyan organizmusként, amely a szilárd objektumokra és a folyadékokra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezik.

A rovarok kollektív viselkedésével kapcsolatban a szakértők számos érdekes kutatást végeztek az elmúlt évtizedek során, köztük olyanokat is, amelyek a hangyabolyok kiváló közlekedésszervező képességét vizsgálják. 2008-ban például egy német kutatócsoport egy aprócska autópályát épített le- és felhajtókkal együtt, és a hangyák ezen közlekedhettek fészkük és a cukros táplálékforrások között. A kísérlet során hamar kiderült, hogy a hangyák nagyon gyorsan megtalálják a legrövidebb utat a táplálékhoz.

Ami még meglepőbb volt, hogy ezen a legrövidebb úton nem alakult ki közlekedési dugó: amikor ugyanis egy útvonalon nagyon megnőtt a hangyák száma, a fészek felé visszainduló állatok elkezdték elzárni az utat ellenkező irányba tartó társaik elől, így azok kénytelenek voltak más útvonalat keresni.

Tavaly a Georgia Tech kutatói járultak hozzá egy újabb érdekes eredménnyel a hangyák közlekedésének megértéséhez. Daniel Goldman és társai a tűzhangyák alagútfúrásának optimalizálását vizsgálták. Ezek az alagutak annyira keskenyek, hogy gyakran két hangya is alig tud elhaladni rajtuk egymás mellett, mégis csak nagyon ritkán esik meg, hogy elakadna a munka, mert egyszerre túl sok állat próbál beférkőzni az egyikbe. Amikor ugyanis egy hangya úgy találja, hogy mások már dolgoznak az adott alagútban, visszafordul, és egy másikat keres magának. A dugók elkerülésében továbbá az is segít, hogy egyszerre mindig csak a kolónia egy része, mintegy 30 százaléka ás.

Ami a legfrissebb vonatkozó kutatást illeti, a Toulouse-i és az Arizonai Egyetem kutatói argentin hangyákat (Linepithema humile) vizsgáltak. A szakértők különböző szélességű (5, 10 és 20 mm-es) hidakkal kötötték össze a fészket és a táplálékforrást, és eltérő méretű (400–25 600 egyed) kolóniákkal kísérleteztek. Összesen 170 kísérlet során vizsgálták a hidakon az állatok sűrűségét, áramlási rátát (hogy hány hangya tesz meg egy adott távolságot egy időegység alatt), a hangyák sebességét és az ütközések számát.

A kutatásból az derült ki, hogy a forgalom áramlása zökkenőmentes és tempós maradt még akkor is, ha egy híd terheltsége eléri a 80 százalékot. Összevetésképpen emberi gyalogosok és autósok esetén a forgalom jelentősen lassulni kezd, ha egy út kapacitása eléri a 40 százalékot. És hogy mi a hangyák titka? Az önszabályozás és az alkalmazkodás, mondják a kutatók. Amikor egy útvonalon a sűrűség megnövekszik, a hangyák képesek ezt lokálisan érzékelni, és úgy módosítják sebességüket, hogy a forgalom folyamatosan tudjon haladni. Egy kritikus szint felett pedig egyszerűen nem indulnak el azon a hídon, amelyen már túl nagy a tömeg.

Persze a hangyák esetét nem lehet egy az egyben átértelmezni a városi forgalomra, hiszen a rovarok haladását például nem szakítják meg közlekedési lámpák. De kétségtelen, hogy a hangyaforgalom haladását nagyban elősegíti a nagyfokú kooperáció: míg az emberi sofőrök egyénekként, saját céljaikat próbálva elérni hajlamosak közlekedési dugókban ragadni, a hangyák azzal, hogy egy közös célért dolgoznak, hogy minél több táplálékot vigyenek vissza a fészekbe, képesek optimalizálni a tömeg haladását.

Néhány megfigyelés viszont az emberi közlekedés szempontjából is érdekes lehet, például az, hogy a közlekedés hatékony működése szempontjából az utak kiszélesítése jóval kevésbé hatásos megoldás, mint a több alternatív útvonal biztosítása. Hogy a hangyák pontosan hogyan képesek ennyire jól együttműködni, az továbbra is rejtély, de viselkedésük megfigyelése már önmagában is hasznos, és a jövőben különösen jól alkalmazható lehet például az önvezető járművek programozása során.

Forrás: ipon.hu / elifesciences.org / arstechnica.com

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3919095

Jelenleg az oldalon

4
Online