Mire képes 1,57 millió processzormag? 16,32 petaflops számítási teljesítményre, vagyis másodpercenként tíz a tizenötödiken darab lebegőpontos művelet elvégzésére, amivel az USA-beli Energiaügyi Minisztérium Sequoia nevű szuperszámítógépe a csúcsgépeket tömörítő 500-as listán egyből az élre katapultálta magát. Annak a listának az elejére, melyen eddig is kiélezett harc folyt: tavaly nyáron a japánok mindössze három hétre tudták megszerezni az elsőséget, majd a kínaiak rukkoltak elő újabb rekorderrel. Ezt idén januárban sikerült csak ismét meghaladniuk a szigetországbelieknek, végül most az USA számítószörnye a legnagyobb (kérdés, hogy meddig).

Sokat elárul a fejlesztés tempójáról, hogy a digitális érában élenjárónak számító Egyesült Államok utoljára 2010 novemberében tudta a világ legerősebb komputerét adni. Jelenleg a japán K Computer - 10,51 petaflops teljesítménnyel és 705.024 darab Sparc64 processzormaggal - a második, míg a kínaiak Tianhe-1A névre hallgató tavalyi rekordere már csupán az ötödik.

De lássuk friss győztesünket, mi is kellett az abszolút világelsőséghez, milyen nyers erőt, brutális kiépítést tudhat magáénak a bajnok! IBM BlueGene/Q rendszerre alapul, melyet 16 magos Power BQC processzorok látnak el kellő krafttal. Az 1,6 GHz-es lapkákból álló monstrum építését még 2009 februárjában jelentette be a minisztérium Nemzeti Nukleáris Biztonsági Igazgatósága, a Linuxot futtató szupergép a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban állt szolgálatba. Erre egyébként még tavaly novemberben került sor, ám akkor csak a lista tizenhetedik helyére elegendő számítási tempóval bírt - nyilván nem ebből kifolyólag, de azóta jelentősen bővítették tudását.

A listán egyébként harmadikként szintén egy amerikai masinát találunk: az Argonne Nemzeti Laboratórium Mira nevű szuperszámítógépét, mely szintén IBM BlueGene/Q alapokon nyugszik. Ennek 786.432 processzormagja 8,16 petaflops összteljesítményre képes. És még egy amerikai „bestia” található a tízes listában: a korábbi csúcskategóriás Jaguár jelenleg a hatodik.

Öreg kontinens nem vén kontinens

Gazdasági krízis ide, bevándorlási problémák oda, Európa élenjárónak számít a szuperszámítógépek terén. A tíz legerősebb közül négyet is mi adunk, a leggyorsabb a német SuperMUC, 2,9 petaflops teljesítménnyel és 147.456 processzormaggal. A Leibniz Rechenzentrumban telepített monstrum a negyedik helyet tudhatja magáénak, és egyben ez a legerősebb, Intel processzorokra alapuló megoldás a listán. Hetedik az olasz Fermi, nyolcadik a szintén német JuQUEEN és kilencedik a francia Curie névre hallgató erőgép.

Összességében azonban az USA számít a szuperszámítógép-világ nehézsúlyú bajnokának: az 500 rendszerből 252 az Újvilágban teljesít szolgálatot. Ázsiában 121, Európában pedig 106 rendszert találunk. Ugyanakkor, míg az Egyesült Államok részesedése folyamatosan csökken (a novemberi állapothoz képest 11 százalékkal esett), addig a másik két régió javítja arányát. Ha gyártók szerint nézzük, akkor az IBM és a HP vezet: előbbi az összes rendszerből 213-at szállított le, míg a Hewlett-Packard 138-at.

Végül még néhány érdekesség: ha összeadnánk az 500-as lista minden gépének teljesítményét, akkor egy évvel ezelőtt 58,7 petaflops teljesítményt kaptunk volna. Ez novemberben már 74,2 petaflops-ra nőtt, a legfrissebb adat pedig 123,4 petaflops, vagyis a tavaly ilyenkori eredmény több mint duplájáról beszélünk már. Sajnos ez együtt járt a teljesítményigény növekedésével is: míg egy éve az 500-as lista tagjainak átlagos fogyasztása 543 kW volt, fél éve már 634 kW, most pedig 671,3 kW. Ugyanakkor egyre hatékonyabbá is válnak az egyes rendszerek, amire jó példa a legfrissebb bajnok: a Sequoia például az egyik legjobb értékkel (2 Gflops/watt) bír mind közül.

Forrás: computerworld.hu

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters