Nemrég egy kiváló állapotban konzerválódott mamut tetemet fedeztek fel, melyből állítólag vért is sikerült kinyerni, ennek ellenére a szakértők minimálisnak tartják a klónozhatóság esélyét.

"Egy mamut klónozása még ép sejtek, mi több ép genom felfedezésével is kivételesen bonyolult, mondhatni lehetetlen. Ennek a mamutnak a felfedezése egy enyhe elmozdulást jelent a lehetetlen irányából" - mondta Love Dalén, a svéd Természet Történeti Múzeum paleogenetikusa, utalva egy, a szibériai partoktól nem messze fekvő sziget jeges tundráján talált bámulatos állapotban konzerválódott mamut tetemre.

Annak ellenére, hogy a jég fogságába zárt szövetekből a feltáráskor a kutatók elmondása szerint vér csordogált, sejtszinten a lelet komoly sérüléseket szenvedhetett el, ezáltal valószínűleg nagyon kevés hasznos DNS nyerhető ki belőle. Külső szakértők még nem vizsgálták meg a szövetet és a vért, melyek a beszámolók szerint 10.000 évesek lehetnek, azonban Dalén szerint rendkívüli, DNS szempontból talán minden eddig felfedezett példánynál jobb állapotban maradtak fenn.

Mivel a gyorsfagyasztás megőrizheti a sejteket és elvileg a bennük rejlő genetikai információt, a terület kutatói egy olyan példányt keresnek, ami például bele esett egy fagyott tóba, azonnal jéggé fagyva és az azóta eltelt időt ebben az állapotban töltve, magyarázta Hendrik Poinar, a kanadai McMaster Egyetem evolúciós genetikusa, hozzátéve, hogy egy ilyen tökéletes eset esélyei rendkívül alacsonyak. Még ha egy mamut a felfedezésekor a jég alá temetve pihen is, nem lehet tudni, hányszor olvad fel, majd fagyott meg újra az évezredek során, adott hangot aggályainak Poinar. Az eddigi mamut felfedezések kívülről nagyon jó képet tártak a kutatók elé, vérnek tűnő folyadékot sem először találtak a maradványokban, ám ezek eddig csak súlyosan sérült sejteket és használhatatlan DNS-t tartalmaztak.

A klónozáshoz sértetlen DNS-re van szükség, mivel az eljárásban egy elefánt petesejtjének DNS-ét helyettesítenék egy mamut genomjával, hogy beültetve a petesejtet egy elefántba immár egy mamut bébinek adjanak életet. Az idő és az időjárás azonban könyörtelenül roncsolják a DNS-t, milliónyi apró darabra tördelve, melyeket rendkívül nehéz lenne összeillesztgetni. Egy 2012-es tanulmány például egy csontot talált, melyben a DNS kémiai kötéseinek fele már a halált követő 521 éven belül lebomlott, a genetikai anyag pedig teljes egészében elpusztult 6,8 millió év alatt.

Amennyiben a mostani felfedezés fehérvérsejtjei, vagy még inkább a szövetei elég jó állapotban nyerhetők vissza, akkor jó esély lenne hosszabb, érintetlen DNS darabokra, melyeket könnyebb lenne összerakni, fejezte ki reményét Poinar. A rekonstrukcióban segíthetne az elefánt genomja, ami egyfajta "alaprajzként" szolgálna. A genomok összehasonlításával a kutatók megpróbálhatnák azonosítani a kulcs géneket, melyeknek az egyedi jegyek, mint a testméret, az agyarak és a gyapjas szőr tulajdonítható, majd mindezt összefércelhetnék az elefánt genommal, folytatta eszmefuttatását Poinar, bár azt maga is elismeri, hogy eredmény nem lenne feltétlenül kielégítő. Ezzel a módszerrel valószínűleg csak egy külsejét tekintve mamutnak tűnő elefántot kapnánk.

Forrás: sg.hu