Az emberi arc elképesztően sokféle, arcvonásaink sokkal egyedibbek, mint a legtöbb állaté. Amerikai kutatók szerint ez evolúciós nyomás eredménye. Michael J. Sheehan, a Berkeley Egyetem Gerinces Zoológiai Múzeumának viselkedési ökológusa szerint nagy valószínűséggel erősen vizuális társadalmi interakcióink vezérelték ezt az evolúciós irányzatot. Sok állat a szagokat vagy a hangokat használja az egyének azonosítására, ezáltal a jól elkülönülő arcvonások lényegtelenné váltak; ez különösen igaz az éjszaka vadászó állatokra. Az emberek azonban mások. "Az emberek elképesztően jók az arcfelismerésben, külön agyterület szakosodott erre" - magyarázta Sheehan. "Tanulmányunk most bebizonyítja, hogy az embereknél ez azért alakult ki, hogy egyediek és könnyen felismerhetők legyenek. Egyértelműen előnyös nekem, hogy felismerjek másokat, ahogy az is, hogy én felismerhető legyek, máskülönben sokkal hasonlóbbak lennénk egymáshoz."

"Az elmélet, miszerint a társadalmi interakciók segítették elő, vagy vezettek ahhoz a kiválasztódáshoz, hogy egyénileg felismerhetők legyünk, maga után vonja, hogy az emberi társadalmi szerkezet volt kinézetünk evolúciós mozgatórugója" - tette hozzá a tanulmány társszerzője, Michael Nachman, az egyetem integratív biológia professzora.

A kutatók azt vizsgálták, vajon az olyan arcvonások, mint a szemek közötti távolság vagy az orr szélessége változhat-e pusztán a véletlennek köszönhetően, vagy létezik egy evolúciós kiválasztódás, ami ezeket a vonásokat változatosabbá, eltérőbbé és egyedibbé teszi? A várakozásoknak megfelelően az arcvonások sokkal változatosabbaknak bizonyultak, mint a test más jegyei, például a kar hossza, illetve az arcvonások függetlenek az arc egyéb jellegzetességeitől, szemben a testméretekkel. A hosszabb karral rendelkező embereknek általában a lábai is hosszabbak, míg a szélesebb orr, vagy az egymástól távol ülő szemek nem jelentenek hosszabb orrot.

Mindez arra utal, hogy az arc változatosságát az evolúció alakította ki. Emellett számos emberi génállományt is összehasonlítva kiderült, hogy több genetikai variáció van az arc karakterisztikáját vezérlő génterületeken, mint a genom más részein, ami alátámasztja a fenti feltevést. "Mindhárom feltevésnek megfeleltünk. Az arcvonások változatosabbak és kevésbé függnek össze, mint más jegyek, valamint a mögöttük álló gének is magasabb variációs szinteket mutatnak" - mondta Nachman.

A kutatók az amerikai hadsereg egyik adatbázisával dolgoztak, ami rengeteg adatot tartalmaz a homlok és az áll közötti távolságtól, az orr szélességén át a pupillák közötti távolságig, emellett a test más részeit, például a kar hosszát, vastagságát is felmérve. A legváltozatosabb területnek az arc, azon belül is a szemeket, a szájat és az orrot magába foglaló háromszög bizonyult. Sheehan az 1000 Genome projekt adataival dolgozott a genetikai összehasonlításokhoz, ami több mint 1000 ember genetikai állományát szekvenálta 2008 óta, közel 40 millió genetikai variációt katalogizálva. "A genetikai változatosságot általában megritkítja a természetes kiválasztódás, csak azokat a jegyeket hagyva meg, melyek fontosak a túléléshez" - mondta Nachman. "Itt ennek ellentétét látjuk, a szelekció megtartotta a változatosságot. Mindez egybecseng az elmélettel, miszerint a kiválasztódás az egyén felismerését segítette elő."

A kutatók összehasonlították az emberi genomokat a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak genomjaival, melyekben hasonló változatosságot találtak, azaz a modern ember arcának sokfélesége már a különböző ágak szétválása előtt kialakult.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3699648

Jelenleg az oldalon

9
Online