Úttörő eredményt ért el a bolygórendszerek születésének kutatásában egy magyar szakértők vezette nemzetközi kutatócsoport: elsőként állapította meg a bolygók kialakulásakor végbemenő anyagáramlás mértékét.

A Kóspál Ágnes vezette csoport, amelynek magyar tagjai az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének munkatársai, az Astrophysical Journal legutóbbi számában jelentette meg eredményeit.   

Mint az MTA honlapján megjelent összegzésben írják, a születő bolygórendszerek külső részén egy nagy, ritkás anyagburok helyezkedik el, amelyből a gáz és a por a központ felé, egy lapos korongra hullik. A korong a születő csillagot övezi. A korong belső részéről a csillag anyagot fog be, ez régóta tanulmányozott folyamat.   

Azt azonban eddig nem sikerült pontosan megmérni, hogyan kapja a korong az utánpótlást kívülről, a külső anyagburokról. Ennek a beáramlásnak a mértékét sikerült most első alkalommal pontosan meghatározni: a behulló anyag mennyisége évi két földtömeg, vagyis a Nap tömegének közel egymilliomod része. Ez lényegesen több, mint a belső csillag körüli korong anyagának a protocsillagra való hullási üteme.   

"Ez az első olyan mérés, amelynek keretében sikerült kitörésben lévő fiatal csillag esetében pontosan megállapítani a burokról a korongra és a korongról a csillagra történő anyagáramlás közti eltérés mértékét"- mondta az mta.hu-nak Kóspál Ágnes.   

A magyar vezetésű nemzetközi csoport a kivételesen jó felbontású és érzékenységű ALMA rádióteleszkóp-rendszernek köszönhetően tehette meg felfedezését a V346 Nor jelű fiatal csillag és környezete vizsgálata révén. A V346 Nor egy 0,1 naptömegű, néhány százezer éves, jelenleg is növekvő protocsillag, feltehetőleg most állnak össze körülötte az első bolygók. Ideális célpont annak elemzésére, mi befolyásolhatja, hogy a kialakuló égitesteknek és környezetüknek milyen jellemzőik lesznek. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen összetételű, hőmérsékletű, szemcseméretű anyagból áll a korong, ahol a bolygók növekednek.   

Az eredmény megszületéséhez szükséges háttértudást jelentős részben az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben 2014 októberében indult Csillagkörüli korongok dinamikája - csillag- és bolygókeletkezés az ALMA-korszakban (LP2014-6) elnevezésű Lendület-kutatócsoport programja adta.   

A kutatás során összeállt nemzetközi csapat a jövőben célzottan folytatja a hasonló méréseket. Kóspál Ágnes ugyanis nemrég az Európai Kutatási Tanács (ERC) nagy presztízsű ösztöndíját is elnyerte, így Magyarország a születő csillagok körüli korongok fizikájának megértése terén a nemzetközi élvonalba kerül.   

Az ALMA (Atacama Large Millimeter/Submillimeter Array) rádióantenna-rendszer az Atacama-sivatag 5000 méter magas, száraz vidékén található. Teljesen kiépített állapotában 66 darab 12 és 7 méter átmérőjű rádiótávcsőből áll majd, ezek nagyobb része már most is a helyén van és üzemel. A műszer a 350 mikrométer és 3 milliméter közötti hullámhosszakon vizsgálja az égboltot. Ebben a színképtartományban figyelhetők meg a csillagkeletkezési területek legsűrűbb részei és a fiatal csillagok környezete, melyek a látható tartományban nem észlelhetők.

Forrás: MTI / mta.hu / iopscience.iop.org

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 75 063 618 megtekintés

Videó: 48 285 697 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen6919349

Jelenleg az oldalon

6
Online

Interreg CE1013 REFREsh