Ausztrál tudósok az emberi DNS tanulmányozásával arra jutottak, hogy a természetes élettartamunk mindössze 38 év kellene, hogy legyen.

Az emberi élettartam évszázadok óta tartó növekedése még nem érte el a lehetséges maximumát, pedig csak az utóbbi 100 évben 25 évvel nőtt a nyugati országokban – hála a közegészségügy és az orvostudomány fejlődésének. Azt nem tudni, hol a vég, azt viszont már tudják, honnan indultunk. Az Ausztrál Tudományos Kutatóintézet (CSIRO) kutatásában a humán genomot vizsgálták, a tudósok pedig megállapították, hogy az emberek természetes élettartama nem több, mint 38 év.

A kutatók a DNS-t vették alapul, melyből egy speciális eljárással, a DNS-metilezéssel jutottak el a természetes élettartamhoz. A mai modern ember és elődjeinek genetikai órája mellett 252 gerinces genomjait használták a vizsgálathoz. Így találták meg azt a 42 gént, melyekből kiszámolható az élettartam – derül ki a Scientific Reports-ban közölt kutatásból.

Az emberi élettartam az évszázadok alatt hatalmas változáson ment keresztül, több, mint megduplázódott, amit a kutatók az életkörülmények és az orvostudomány fejlődésének tulajdonítanak. Jelentősen csökkent a fiatalkori halálozás, a közegészségügy modernizálása óta már nem tizedelik a járványok a lakosságot, ennek köszönhetően a jóléti társadalmak egyre inkább az elöregedés felé tartanak.

Bár az országok között még európai szinten is nagy különbségek vannak – az Eurostat kutatása alapján a magyarok átlagos várható élettartama 76 év, míg az uniós átlag 81 -, ha az emberi faj élettartamának fejlődését nézzük, a tudósok által megállapított 38 évhez képest a duplázás példa nélküli. Az állatvilágot vizsgálva viszont még van behozni való,  hiszen egyes emlősök akár 268 évig is élhetnek. A Föld emlőseinek matuzsálemei, a grönlandi bálnák tartják ezt a rekordot.

Forrás: globoport.hu / csiro.au

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen4319578

Jelenleg az oldalon

5
Online