Oroszország és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy közösen építenek fel egy Hold körüli röppályán keringő új nemzetközi űrállomást. A Mélyűri Átjárónak keresztelt űrállomás első moduljai 2024-2026 között már Hold körüli pályára is kerülnek a tervek szerint. A nevének megfelelően az űrállomás a mélyűr, illetve például a Mars bolygó felfedezésére induló emberi űrexpedíciók jövőbeni kiindulópontja lesz.

Az ausztráliai Adelaide-i Nemzetközi Űrhajózási Kongresszuson Igor Komarov, a Roszkozmosz vezetője is megerősítette a hírt, miszerint a NASA és a Roszkozmosz között megállapodás született arról, hogy közösen építsék fel a közeljövőben a Hold körüli röppályán keringő Deep Space Gateway, azaz a Mélyűri Átjáró elnevezésű új nemzetközi űrállomást.

A megállapodás szerint a projekthez a már évek óta működő Nemzetközi Űrállomás (ISS) szolgálna kiindulási alapként.

A NASA néhány hónapja jelentette be hivatalosan is, hogy dolgozik a Deep Space Gateway (DSG) nevű projekten, amelynek keretében a Hold körül keringő, legénység lakta űrállomást létesít kifejlesztés alatt álló nagy teljesítményű rakéták segítségével.

Deep-Space Gateway
Az Egyesült Államok egy minden korábbinál nagyobb teljesítményű és méretű óriásrakétát, a kifejlesztés alatt álló Space Launch Systemet (SLS) használná fel, de a szerdán bejelentett együttműködési terv értelmében azzal párhuzamosan az orosz Angara és Proton-M rakéták is szerepet kaphatnának a projektben.

Az eddig ismertté vált terv részletei alapján Oroszország három olyan modult építene az űrállomáshoz, amelyek dokkolási rendszerei képesek lesznek többféle típusú űrhajó fogadására is.

A tervezett űrállomás egy Hold körüli pályán keringene, és az ISS-hez hasonlóan emberek dolgoznának, élnének rajta – de nem okvetlenül hosszú távon.

A közös amerikai-orosz űrprojektet különösen érdekessé és értékessé teszi, hogy annak létrejötte éppen egybeesik azzal, amikor az orosz-amerikai politikai és katonai kapcsolatok több évtizedes mélypontra süllyedtek. Minden ellentét ellenére is úgy tűnik, hogy általában véve az űrkutatás, és konkrétan a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) zajló közös küldetések olyan területek, ahol Moszkva és Washington közös érdekekkel rendelkezik, valamint képes az együttműködésre is. Az együttműködés sikerétől valószínűleg nem független, hogy Donald Trump amerikai elnök az egyik első Fehér Házban elmondott beszédében arról beszélt: biztos abban, hogy 10 éven belül emberi űrhajósok érkeznek majd távoli világokba.

Mars 2030
A NASA mélyűr felfedezését célzó programjának fontos elemeként épül majd meg az űrállomás, amely a naprendszeren belül útnak induló, emberi részvétellel történő űrexpedíciók utolsó földközeli állomása lenne – mintegy ugródeszkaként a mélyűr felé.

A Mélyűri Átjáró űrállomás a tervek szerint alkalmas lesz majd a naprendszeren belülre, illetve az azon túli területekre induló – ember irányította, valamint ember nélküli – űrhajók és űrszondák üzemanyaggal és egyéb ellátmánnyal való feltöltésére, valamint az űreszközök ellenőrzésére, illetve javítására is.

Ezek mellett elvárás még az űrállomással szemben, hogy legyen képes emberek, illetve robotok számára könnyen és megbízhatóan igénybe vehető összeköttetést teremteni a Hold felszínével. Továbbá képesnek kell lennie bármikor néhány órán belül fogadni is a Földről érkező embereket vagy szállítmányokat.

A projekthez valamilyen vállalással hamarosan csatlakozik majd Kína, India, Brazília és Dél-Afrika is.

A NASA és a Roszkoszmosz Mélyűri Átjárója a Hold feltérképezése és megismerése szempontjából is mérföldkő lehet.

Forrás: 888.hu / popularmechanics.com

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó