http://komlomedia.hu/14-iq-light/9929-tovabbra-is-nema-az-opportunity-a-marson-dulo-porvihar-miatt#sigProIdb71e8dd945
Továbbra is néma az Opportunity a Marson dúló porvihar miatt, amely már a vörös bolygó nagy részét beterítette.
"A Marson dúló porvihar növekszik és most már az egész bolygót átfogó, 'globális' jelenséggé fejlődött" - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.
Az Opportunity marsjáró, amelyet a vihar egyelőre megbénított, nem küld életjeleket - írta a NASA. Az elemek valószínűleg annyira lemerültek már, hogy csupán egy órát működtetnek, amely a rendszeres energiaszint-ellenőrzésre felébreszti a kutatójárművet. Egy aktuális elemzés szerint azonban a rover elektronikája és elemei a Marson uralkodó nagyon hideg ellenére elég melegek tudnak maradni ahhoz, hogy továbbra is működjenek.
Jel csak akkor várható az Opportunitytől, ha ritkul a por. A vihar egyelőre szinte semennyi napfényt nem enged át, így a marsjáró napenergiával üzemelő elemei nem tudnak feltöltődni. A kaliforniai szakértők optimisták, szerintük a marsjáró túlélheti a vihart.
Az Opportunity csaknem 15 éve dolgozik a Marson, holott küldetését eredetileg csak 90 napra tervezték.
A nukleáris energiával üzemelő Curiosity, amely a Mars másik oldalán van és a Gale-kráter talaját tanulmányozza, továbbra is üzemel, de felette is elsötétül az ég időről időre. A kutatók remélik, hogy segítségével választ kaphatnak olyan fontos kérdésekre, mint hogy mi állhat annak hátterében, hogy egyes porviharok hatalmasra nőnek és hónapokon át tartanak, míg mások kicsik maradnak és csak rövid ideig tombolnak.
A Curiosity küldött is felvételeket a porviharról a Gale-kráter térségéről.
Az amerikai űrkutatási hivatal repülésirányítói csaknem két hete léptek utoljára kapcsolatba a marsjáróval. Akkor a vihar még csak a bolygó egynegyedén tombolt. A Marson 2007 óta nem volt ilyen méretű porvihar. A NASA szerint a vihar mostanra elborította a vörös bolygót, csak a magas vulkánok hegyét és a sarkvidékeket éri a Nap fénye.
A Marson megszokottak a viharok, különösen akkor, amikor a déli féltekén tavasz és nyár van, tehát amikor a bolygó a legközelebb van a Naphoz. Ahogy melegszik a légkör, a talaj hőmérsékletétől eltérő kirívó különbség szeleket hoz létre, amelyek mozgásba hozzák az igen apró, hintőporhoz hasonló méretű porszemcséket.
A marsi viharok általában jellemzően lokálisak, ezzel szemben a jelenlegi vihar akkora, hogy ha a Földön történne, kiterjedése nagyobb lenne, mint Észak-Amerika és Oroszország együtt - olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Hasonló porviharok a Földön is előfordulnak a sivatagi területeken, például Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és az Egyesült Államok délnyugati részén.
Forrás: MTI / phys.org