Az Egyesült Államok Iránnal szemben tett lépései háború kiprovokálását célozzák - állította Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak kedden Moszkvában.

"Hosszú ideje tanúi vagyunk azoknak a nem szűnő kísérleteknek, hogy az Egyesült Államok fokozza az Iránra nehezedő politikai, pszichológiai, gazdasági és katonai nyomást. Ezt nem lehet másképp értelmezni, mint a háború kiprovokálását célzó tudatos irányvonalként" - fogalmazott a magas rangú diplomata.   

Úgy vélekedett, Washingtonnak ahhoz, hogy bebizonyítsa, valóban elejét akarja venni egy háborúnak, le kellene mondania Perzsa-öböl térségében állomásozó kontingensének megerősítéséről, valamint arról, hogy az Iránra való nyomásgyakorlásra ösztönözze szövetségeseit. A helyettes tárcavezető szerint Moszkva abból indul ki, hogy - noha erről még nem született végleges döntés - a régióban meg fogják erősíteni az amerikai katonai jelenlétet.   

Rjabkov szerint a 2015-ben megkötött iráni atomalku sorsa nagyrészt attól függ, milyen álláspontra helyezkednek majd a megállapodás európai részesei, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. Mint mondta, Moszkva mind velük, mind Iránnal együttműködik, de egyelőre nyitott kérdés, hogy sikerül-e észszerű alternatívát felkínálni azzal a tendenciával szemben, hogy minden fél folyamatosan emeli a tétet.   

Rámutatott, hogy nem sikerült kitűzni a közös átfogó cselekvési terv - az iráni atomalku - végrehatását felügyelő közös bizottság ülésének időpontját.   

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország arra számít, hogy Irán tartani fogja magát a nukleáris programjáról megkötött megállapodásokhoz. Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz és Haszan Róháni iráni elnök két nappal ezelőtti találkozóján is erről volt szó.   

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója Ufában reményét fejezte ki, hogy a Hormuzi-szoros környékén kialakult helyzet nem fajul el a katonai konfliktusig és sikerül beazonosítani hogy az Ománi-öbölben történt "nagyon veszélyes incidens" valódi felelőseit.   

Múlt csütörtökön az Ománi-öbölben támadás ért két tankhajót, aminek elkövetéséért az Egyesült Államok Iránt tette felelőssé. Teherán viszont tagadja, hogy köze lett volna az incidenshez.   

Sajtótájékoztatóján Rjabkov megismételte, hogy Oroszország nem fog elsőként szárazföldi állomásoztatású, nukleáris töltet hordozására alkalmas közepes hatótávolságú rakétákat telepíteni, de válaszlépésként készen áll erre, ha az Egyesült Államok megteszi ezt a lépést.

 

Donald Trump: a Perzsa(Arab)-öböl térsége stratégiailag nem olyan jelentős Washingtonnak

A Perzsa(Arab)-öböl térsége stratégiailag nem is olyan jelentős Washington számára - fejtette ki Donald Trump amerikai elnök a Time nagazinnak adott, kedden megjelent interjújában.

Az elnök igyekezett kisebbíteni a két tankerhajó ellen az Ománi-öbölben a múlt héten elkövetett támadások jelentőségét - amelyekért egyébként Washington Iránt teszi felelőssé -, és egyben a térség stratégiai jelentőségét is. Mint fogalmazott: a támadások "nagyon csekély jelentőséggel bírnak".   

Kifejtette, hogy a térség a korábbiaknál kisebb jelentőséggel bír az Egyesült Államok energiabiztonsága szempontjából, mivel szerinte az Egyesült Államok - szemben Kínával és Japánnal - kis mennyiségű nyersolajat importál onnan. Hozzáfűzte: "az elmúlt két és fél esztendőben fantasztikus haladást értünk el az energiabiztonság terén, és ma már mi exportálunk energiát".     

Trump hangsúlyozta: az Egyesült Államok már nem ugyanabban a helyzetben van a Közel-Keleten, mint két évvel ezelőtt.    

A Time az amerikai energetikai információs hivatal (EIA) adataira hivatkozva megjegyezte, hogy az Egyesült Államok az idén márciusban naponta 1.1 millió hordó nyersolajat és finomított olajterméket importált az Öböl-térségből. Ez az amerikai olajimport összességének 12.5 százaléka. 2000-ben ez az arány 25 százalék volt.     

Az elnök megerősítette korábbi álláspontját: egyetért az amerikai titkosszolgálatok jelentéseivel, melyek szerint az Ománi-öbölben elkövetett támadások hátterében Irán áll. "Nem hiszem, hogy túl sokan vonnák ezt kétségbe" - fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amóta ő az Egyesült Államok elnöke, Irán szerinte kevésbé agresszív magatartást tanúsít. "Hasonlítsuk csak össze a retorikát a 2015-ben aláírt nukleáris megállapodás idején tapasztalt retorikával, amikor azt hallottuk, hogy 'halál Amerikára, elpusztítjuk Amerikát, meggyilkoljuk Amerikát. Ezt ma már nem nagyon hallom" - mondta.     

Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon az amerikai kormányzat milyen körülmények között folyamodna katonai erőhöz, Donald Trump azt válaszolta: "akkor tenném meg biztosan, ha atomfegyverekről lenne szó, minden más esetre meghagyom a kérdőjelet".

Forrás :MTI

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3856949

Jelenleg az oldalon

3
Online