Tizennyolc tagú küldöttséget állított fel szerdán az orosz törvényhozás két háza az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésébe (PACE).

A küldöttségnek a szövetségi tanács (felsőház) tagjai alkotta, hét fős részét Szergej Kiszljak volt washingtoni orosz nagykövet, a külügyi bizottsági elnök első helyettese, míg az állami duma (alsóház) 11 tagú szekcióját pedig Pjotr Tolsztoj helyettes házelnök vezeti.   

Az orosz honatyák az ellenük az ukrajnai orosz beavatkozás címén bevezetett korlátozások miatt négy év óta nem vesznek részt a PACE munkájában.   

"Ha a Közgyűlés megszavazza (Petra) De Sutter (belga képviselő) jelentését, akkor elismeri hogy hibás lépéseket tett az Oroszországi Föderációval szemben" - jelentette ki Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke.   

Korábban Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke közölte, hogy ha a PACE következő ülésszakának első napján, június 24-én maradéktalanul elfogadja De Sutter jelentését a nemzeti küldöttségek felhatalmazásáról, akkor az orosz delegáció még aznap bejegyezteti magát Közgyűlésnél.   

A PACE alapszabály-ügyi bizottsága határozattervezetet fogadott el, amelynek értelmében engedélyeznék, hogy az orosz küldöttség részt vegyen a tanácskozáson. A dokumentum olyan szabályzatmódosításra is javaslatot tesz, amely kizárná annak lehetőségét, hogy vitás helyzetekben az egyes tagállamokat megfoszthassák szavazati vagy felszólalási joguktól, valamint attól a lehetőségtől, hogy képviseltethessék magukat a Közgyűlésben vagy annak szerveiben. A tervezet a joggyakorlás felfüggesztésének lehetőségét is törölné.   

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat. 

Áprilisi ülésszakán a PACE határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy alakítson küldöttséget, és fizesse be az elmaradt tagdíjat. A közgyűlés egyúttal eljárás megindítását javasolta azon tagországok ellen, amelyek súlyosan megsértik az alapszerződésben rögzített kötelezettségeiket, vagy nem tartják tiszteletben az alapvető elveket és értékeket. A PACE párbeszédre szólította fel Moszkvát egy olyan helyzet elkerülése érdekében, amely akár azzal is végződhet, hogy a szervezet távozásra szólítja fel az érintett országot, vagy arra, hogy önmaga ajánlja fel tagságának visszavonását.   

Az orosz parlament két háza januárban közös nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy "durván megsértette" Oroszország jogait az Európa Tanácsban, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben - a Krím annektálására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva - megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként a testület "rendszerszintű válságba" került.   

Az orosz törvényhozás egyebek között nehezményezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bíráinak több mint felét orosz részvétel nélkül választották meg, ami a képviselők szerint Oroszország viszonylatában felveti a testület döntéseinek legitimitását.   

Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett - az ellenük bevezetett szankciók értelmében - nem szavazhatnak a közgyűlésben, nem vehetnek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehetnek jelentéstevők, nem lehetnek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhetik a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül. 

Május elején Moszkva a konfliktus miatt meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3857379

Jelenleg az oldalon

1
Online