Az USA rakétavédelmi ügynöksége hivatalos közleménye szerint a Standard Missile 3-Block IB modernizált elfogórakéta sikeresen célt lőtt ki a Hawaii-szigeteken. Ilyen típusú rakétákat 2015-re Romániába és Lengyelországba kívánnak telepíteni, azonkívül ezekre a rakétákra fog épülni a NATO egész európai rakétavédelmi rendszere.

Megjegyzendő, hogy az adott rendszer keretében fog üzemelni a törökországi radarállomás, a romániai és lengyelországi rakétabázis, valamint az Egyesült Államok haditengerészetének hajói, amelyek a spanyolországi Rota kikötőben állomásoznak. Mi több, az európai rakétavédelmi rendszer alkotóelemeit képezik majd a holland hajókon elhelyezett rakétatámadás-figyelmeztető rendszerek. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szavai szerint a szövetség rakétavédelmi rendszerét 2018-ra teljes operatív készenlétbe helyezik.

Sok szó esett már arról, hogy Moszkva aggasztónak tartja ezeket a terveket. Adott esetben érdekes lehet az a kérdés, hogy a modernizált ellenrakétát miért kellett éppen a NATO-csúcs előtt kipróbálni? A csúcstalálkozó most a hétvégén esedékes Chicagóban, és Moszkva arra számít, hogy a rakétavédelem kérdésében onnan bizonyos pozitív jelt fog kapni. Szakértők azonban nem gondolják, hogy ez most Moszkva ellen irányuló valamiféle demonstratív demars lett volna. Az Oroszország Hangja a Stratégiai Becslések Intézetének igazgatójánál, Szergej Oznobiscsevnél érdeklődött, hogy az ellenrakéta-kísérlet vajon nem hoz-e valamilyen új színárnyalatot az európai rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatos problémába.

„Természetesen újabb árnyalatot jelent – mondja Oznobiscsev. – A kísérletet ki fogják használni azok, akik feszültséget szítanak a rakétavédelmi rendszer körül. Méghozzá mindkét részről. Elsősorban azokról az amerikai és NATO-politikusokról van szó, akik rendkívül elenyésző mértékben veszik figyelembe Oroszország álláspontját. Az orosz fél pedig a kísérletben egy újabb bizonyítékát látja annak, hogy bennünket nem vesznek számításba és hogy válaszlépéseket kell kidolgozni.”

Egyszóval, a katonai célpontot kilőtték, a politikai célpont pedig nyilván nem az, amelyik megfelelne a mai helyzet elvárásainak. Igaz, a nyugati partnerektől a napokban más jeleket is kaptunk. Május 10-én a bundestagban mondott beszédében Angela Merkel szövetségi kancellár rámutatott, hogy 2010 novemberében a NATO lisszaboni csúcstalálkozóján felajánlotta, hogy Oroszország vegyen részt a rakétavédelmi rendszer kialakításában, majd folytatta, hogy az ajánlat „ma is aktuális”.

Szergej Oznobiscsev „az egyik legésszerűbb és legmérsékeltebb politikusok” közt tartja számon Merkel asszonyt és szavait az európai partnerek álláspontjában bekövetkezett bizonyos pozitív változás jelének tekinti. A szakértő szerint a kiegyezés még lehetséges.

Forrás: ruvr.ru

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 48 522 652 megtekintés

Videó: 27 866 438 megtekintés

Látogatók

Összesen5150172

Jelenleg az oldalon

4
Online

Interreg CE1013 REFREsh