Igen kockázatosnak vagy éppen racionálisnak ítélték meg Barack Obama amerikai elnöknek a Szíriára mérendő katonai csapással kapcsolatos váratlan irányváltását az amerikai médiában a hét végén megjelent kommentárok.

A liberális The New York Times vasárnap azt fejtegette: Obama azzal, hogy kongresszusi felhatalmazást kért a katonai fellépéshez, elnökségének egyik legveszélyesebb hazárdjátékába kezdett. Így ugyanis ő lehet "a modern idők első olyan elnöke, aki elveszít egy szavazást az erő alkalmazásáról", mint ahogy az a héten megtörtént David Cameron brit miniszterelnökkel a brit parlamentben.

A lap szerint az elnök gyakorlatilag kihívást intézett a törvényhozókhoz, hogy azok vagy álljanak ki mellette, vagy hagyják, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök megússza a gyerekek nem konvencionális eszközökkel való legyilkolását. Noha a kongresszus vezetői üdvözölték Obama elhatározását, a fordulat azoknak a képviselőházi republikánusoknak a politikai kegyelmére bízza az elnököt, akik minden adandó alkalommal szembeszálltak vele, és akik már kifejtették álláspontjukat, miszerint a szíriai polgárháború nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra nézve.

"Azzal, hogy állásfoglalásra kérte őket (a honatyákat), Obama megpróbált kitörni az elmúlt hét elszigeteltségéből, amikor azzal kellett szembenéznie, hogy az ENSZ, a kongresszus, a közvélemény vagy a nemzetközi műveletek ügyében megbízható partner Nagy-Britannia támogatása nélkül kell döntenie" - mutatott rá a lap.

A The Washington Post szerkesztőségi cikkben fejezte ki egyetértését azzal, hogy az Egyesült Államoknak katonai válasz kell adnia arra, hogy a szíriai vezetés augusztus 21-én a saját népét gázosította el, mint ahogyan azzal is, hogy Obama ehhez kongresszusi felhatalmazást kért. A lap ugyanakkor rámutatott, hogy ez utóbbi döntés nem kockázatmentes, mert a törvényhozás akár nemet is mondhat, mert mindkét pártban erős az izolacionizmusra való hajlam, és sok republikánus örül az alkalomnak, hogy beverheti az elnök orrát.

A centristának tekintett lap azonban reményét fejezte ki, hogy a kongresszus erős, kétpárti támogatásban részesíti Obamát, mert az Egyesült Államoknak komoly érdeke fűződik Aszad vereségéhez és egy olyan koalíció győzelméhez, amely elkötelezett a demokrácia és a pluralizmus iránt. Ezt a végkifejletet a The Washington Post szerint amerikai csapatok bevetése nélkül is elő lehet segíteni, és az augusztus 21-i atrocitásra adandó választ ennek a szélesebb célnak a szem előtt tartásával kell meghozni.

"Barack Obama, aki korábban az óvatosságáról volt ismert, hatalmas rizikót vállalt azzal, hogy kongresszusi felhatalmazást kér a Szíria elleni katonai csapáshoz" - írta internetes kiadásában a The New Republic című liberális magazin.

"Ha Obamának nem sikerül megszereznie a felhatalmazást, akkor ennek ellenére is megindul előre? Vagy megszegi ígéretét, hogy betartatja a vegyi fegyverek használatára vonatkozó vörös vonalat? (A "vörös vonal" kifejezés az amerikai politikai szóhasználatban képletesen az Egyesült államok tűréshatárát jelenti - A szerkesztő megjegyzése.) Obama elnöksége és az országnak az a képessége forog kockán, hogy fel tudjon lépni a világban" - hangzott az állásfoglalás.

Charles Krauthammer konzervatív kommentátor a Fox News televízióban úgy vélekedett, Barack Obama helyesen cselekedett, amikor a kongresszushoz fordult, ám nagyon meglepőnek nevezte, hogy az elnök kijelentette: egy nap, egy hét vagy akár egy hónap múlva is lesújthat. Ezzel azt adta értésre, hogy az ügy nem sürgős.

A publicista szerint az elnöknek az augusztus 21-i, de akár már a fél évvel ezelőtti vegyi támadás után is, azonnal össze kellett volna hívnia a törvényhozást, azzal három napon belül határozatot kellett volna elfogadtatnia és úgy a világ elé állni és bejelenteni, hogy mit szándékozik tenni. Nem pedig szivárogtatni és elhitetni a világgal, hogy cselekedni kell, aztán a kongresszushoz fordulni azzal, hogy "majd meglátjuk".

Krauthammer szerint a világ jobban tisztelné az elnököt, ha határozottan cselekedett volna, és ma nem tekintenének rá úgy Szíriából, Iránból vagy Moszkvából, mint aki bebokszolta magát egy sarokba és a kiutat keresgéli.

James Fallows liberális hírmagyarázó a The Atlantic magazin honlapján úgy vélekedett, hogy Obama "nagyon bölcsen" döntött. Egyfelől azért, mert nincs szükség a sietségre, mert Szíria ellen megtorló és nem megelőző csapás készül. Ezt megfontoltan kell előkészíteni és meglepetésszerűen kell végrehajtani. Másfelől azért, mert Obama azzal, hogy a kongresszushoz fordult, elismerte, hogy létezik egy "magasabb szintű bölcsesség" a maga, az ország és a világ számára, és megtalálta az utat a sarokból, amelyben önhibájából találta magát.

Kerry: szarint vetettek be a szíriai vegyifegyver-támadásban

A helyszínen vett emberi szövetminták vizsgálata kimutatta, hogy szarint vetettek be augusztus 21-én a Damaszkusz környéki vegyifegyver-támadásban - jelentette ki vasárnap John Kerry amerikai külügyminiszter.

A szarin nyomait a helyszíni elsősegélynyújtóktól származó haj- és vérmintákban mutatták ki - mondta Kerry, aki több amerikai országos televíziónak is nyilatkozott.

Az amerikai külügyminiszter közlése szerint Washington az utóbbi 24 óra leforgása alatt független forrásból, de nem az ENSZ-ellenőröktől, szerzett tudomást az idegméreg alkalmazásáról. Rámutatott, hogy napról napra több érv szól a Szíria elleni katonai fellépés mellett.

A szarin foszforalapú, színtelen-szagtalan, erős idegméreg, amelyet az ENSZ tömegpusztító fegyvernek minősített. A szer gyártását és raktározását az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény betiltotta. Szíria egyike annak az öt országnak, amely ehhez nem csatlakozott.

Az amerikai diplomácia vezetője Hitlerhez és Szaddám Huszeinhez hasonlította Bassár el-Aszad szíriai elnököt, és kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai kongresszus támogatni fogja a Szíria elleni katonai csapást, ami fontos üzenet lesz Irán és Észak-Korea számára is. Rámutatott, hogy az elnöknek jogában áll önállóan is elrendelni a katonai akciót, ha azt a törvényhozás nem hagyja jóvá. Azt ugyanakkor nem mondta ki, hogy Barack Obama ebben az esetben is parancsot adna-e a támadásra.

A külügyminiszter szerint nem a gyengeség, hanem az egységre törekvése jele volt, hogy az elnök a kongresszushoz fordult felhatalmazásért.

Kormányzati forrásokból származó értesülések szerint Obama péntek este döntött úgy, hogy kongresszusi jóváhagyást kér a katonai csapás elrendeléséhez, miután egy hosszabb sétát tett kabinetfőnöke, Denis McDonough társaságában. Elhatározása eleinte ellenkezést váltott ki a legfelső szintű döntéshozóknak azon a kétórás tanácskozásán, amelyen az elnök mellett részt vett Joe Biden alelnök, Chuck Hagel védelmi miniszter, James Clapper nemzeti hírszerzési igazgató, John Brennan, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, Susan Rice nemzetbiztonsági és Lisa Monaco belbiztonsági tanácsadó.

Az amerikai kongresszus szeptember 9-én tér vissza a nyári szabadságról.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3489823

Jelenleg az oldalon

6
Online