Barack Obama amerikai elnök a jelfelderítés (rádió, elektronikus és egyéb műszaki eszközökkel végzett hírszerzés) gyakorlatának átalakításáról pénteken mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem fogják lehallgatni a baráti kormányok vezetőit.

"Egyértelművé tettem a hírszerző szolgálatok számára, hogy - hacsak ennek nincsen kényszerítő nemzetbiztonsági oka - nem fogjuk megfigyelni közeli barátaink és szövetségeseink állam- és kormányfőinek kommunikációját" - hangoztatta az elnök az igazságügyi minisztériumban tartott beszédében.

Elmondta: arra utasította nemzetbiztonsági tanácsadó csapatát és a hírszerző szerveket, hogy külföldi partnereikkel mélyítsék el az együttműködést a bizalom helyreállítása érdekében.

"Hadd legyek világos: hírszerző ügynökségeink világszerte folytatni fogják az információgyűjtést a kormányok - nem az egyszerű állampolgárok - szándékaival kapcsolatban, ugyanúgy, ahogy azt minden más ország hírszerző szolgálatai teszik" - hangsúlyozta Obama.

"Nem fogunk bocsánatot kérni pusztán azért, ha a mi hírszerzésünk esetleg jobb. De az olyan állam- és kormányfőknek, akikkel szoros együttműködést folytatunk, és akiknek az együttműködésétől függünk, biztosnak kell érezniük magukat afelől, hogy valós partneri minőségükben nem fenyegetjük őket. A változások, amelyeket elrendeltem, ezt a célt szolgálják" - mondta.

"Közeli barátaink és szövetségeseink vezetői megérdemlik, hogy tudják: ha meg akarom tudni, hogy mit gondolnak, akkor fel fogom emelni a telefont, hogy felhívjam őket, nem pedig a megfigyelőkhöz fordulok majd" - mondta.

Beszédében Obama azonban elsősorban az amerikaiakat igyekezett megnyugtatni arról, hogy az Egyesült Államok hírszerzése mérlegelni fogja a magánélet sérthetetlenségével kapcsolatos aggályokat az adatgyűjtés során, amelyet a Moszkvába szökött amerikai informatikus, Edward Snowden leplezett le.

Az elnök kijelentette, hogy az általa megismert tények alapján az amerikai hírszerzésnek nem volt célja a törvénysértés vagy az amerikaiak polgárok szabadságjogainak megsértése. Mint mondta, a hírszerző szervek, beleértve a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) is, következetesen betartják a hétköznapi emberek magánéletének sérthetetlenségére vonatkozó előírásokat.

Az elnök nem kívánt találgatásokba bocsátkozni - az általa név szerint említett - Snowden tetteiről vagy indítékairól, de rámutatott, hogy az is több évbe telik majd, amíg teljes mértékben sikerül majd felfogni, milyen károkat okozott a kiszivárogtatás. Hangsúlyozta, hogy az ország védelme részben azoktól függ, akikre rábízták az államtitkokat.

Obama elrendelte, hogy kezdődjön meg az átmenet a tömeges adatgyűjtés jelenlegi gyakorlatától egy olyan mechanizmus felé, amely anélkül is fenntartja majd az Egyesült Államok jelenlegi hírszerzési képességét, hogy a metaadatokat a kormányzatnak kellene tárolni. Az elnök ugyanakkor - az általa felállított szakbizottság ajánlása ellenére - nem kezdeményezte, hogy a metaadatokat egy harmadik fél tárolja.

Az elnök a hírszerzési programok átláthatóságát célzó reformok keretében felhatalmazást kért a kongresszustól egy nem kormányzati szószólói testület felállítására, amely a jelentősebb terrorgyanús esetekkel kapcsolatban hallathatná hangját a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság (FISC) előtt.

Közölte, hogy megnöveli a hírszerzés feletti kormányzati ellenőrzést, a rendkívüli helyzetek kivételével a FISC engedélyhez köti a szakszolgálatoknak a metaadatokhoz történő hozzáférését és előírja a hírszerzési prioritások évenkénti felülvizsgálatát. A kommunikációs cégek ezentúl több információt oszthatnak meg a nyilvánossággal a feléjük irányuló kormányzati adatkérelmekkel kapcsolatban.

Obama hangsúlyozta, hogy az amerikai hírszerző szolgálatok a metaadatokat kizárólag terrorelhárításra, az amerikai és a szövetséges erők megvédelmezésére és a szervezett bűnözés elleni harc céljaira használhatják fel.

"A lényeg az, hogy az emberek szerte a világon - függetlenül a nemzetiségüktől - tudják, hogy az Egyesült Államok nem kémkedik az olyan egyszerű emberek ellen, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságunkra, és a magánéletük sérthetetlenségével kapcsolatos aggályaikat figyelembe vesszük. Ez a külföldi vezetőkre is igaz" - mondta Barack Obama.

Brüsszel üdvözli az amerikai elnök bejelentéseit

Az Európai Bizottság üdvözli Barack Obama amerikai elnök bejelentéseit az Egyesült Államok hírszerzési tevékenységének felülvizsgálatáról, különösen azt, hogy hajlandóságot mutat arra, hogy nekilásson eloszlatni a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett tömeges adatgyűjtéssel kapcsolatos aggodalmakat - közölte péntek este Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője.

A szóvivő által közzétett közleményből kiderül: az EU úgy ítéli meg, hogy az amerikai elnök ezzel fontos lépést tett afelé, hogy újra felépítse a megfigyelési botrány miatt megrendült bizalmat.

Assange: Obama Snowden nélkül semmit sem tett volna

Barack Obama amerikai elnök semmit sem tett volna Edward Snowden informatikus és más, előtte megszólaló közérdekű bejelentők leleplezései nélkül - jelentette ki pénteken a CNN-nek nyilatkozva Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója.

Assange, aki az elnöknek az elektronikus hírszerzés reformjáról mondott beszédére reagálva szólalt meg, úgy fogalmazott, kínos lehet egy államfő számára, hogy 45 percig így beszéljen és közben szinte semmit sem mondjon.

A 42 éves ausztrál aktivista, aki 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült, hogy elkerülje az Egyesült Államoknak történő kiadatást, úgy vélekedett, hogy az Obama által meghirdetett reformok meglehetősen gyengék, egyszerűen a kongresszusra és felügyelő bizottságokra hárították át a teendőket. Assange azt is kifogásolta, hogy a változások nem hoznak majd nagyobb nyilvánosságot a külföldi hírszerzést felügyelő titkos bíróság munkájába.

"Sok hazugságot hallottunk Obamától ebben a beszédben" - állította.

Julian Assange kijelentette, hogy noha az Egyesült Államokban jelentések szerint leállították az ellene folyó nyomozást, egy virginiai szövetségi ügyész továbbra is szorgalmazza felelősségre vonását. A WikiLeaks alapítójának szövetségesei egyébként segítséget nyújtottak Snowdennek, amikor tavaly Moszkvába szökött.

A WikiLeaks azáltal vált világszerte közismertté, hogy leközölt több mint 700 ezer titkos amerikai katonai és kormányzati iratot, amelyet egy Irakban szolgáló amerikai katona, Bradley Manning szolgáltatott ki a számára. Manningot tavaly augusztusban 35 évre ítélte a katonai bíróság.

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

MTI Hírfelhasználó