Kedden véglegesítették az Oroszországgal szemben bevezetendő szankciók újabb, az eddigieknél szélesebb körét, amelyek a következő 24-48 órában már hatályba is léphetnek. A szankciók gazdasági hatása eurómilliárdokban mérhető mind az orosz, mint az EU számára, ám az orosz gazdaságra mért csapás súlyosabbnak néz ki.

Az uniós nagykövetek véglegesítették az Oroszországgal szembeni szankciókat, így azok csütörtöktől hatályba is léphetnek - derül ki a CNBC tudósításból. A döntés véglegesítése előtt Barack Obama amerikai elnök, valamint a brit miniszterelnök, a francia elnök, a német kancellár és az olasz miniszterelnök telefonkonferencián újra a keményebb intézkedések bevezetését sürgették Oroszországgal szemben, amelyről feltételezhető, hogy még az MH17-es maláj utasszállító lelövését követően is szállít fegyvereket Ukrajnába a szakadároknak.

Az EU-országok csúcsvezetői június 27-én Brüsszelben helyezték kilátásba az egyes gazdasági szektorokat érintő, "célzott" korlátozó intézkedések elrendelését, ha Oroszország nem mutatja jelét a válság megfékezésére irányuló szándékának, így például nem állítja le a kelet-ukrajnai szakadárok hadfelszereléssel való ellátását. Az EU ezzel a szankciók harmadik körös szakaszába lép, ami már az orosz gazdaság teljes szektorait érinti szemben a korábbi intézkedésekkel, amelyek személyeket és egyes szervezeteket, vállaltokat érintettek. A most bevezetendő szankciók a bankszektort, az olajfeltáró projekteket érintő új technológiákat, a hadipart és az úgynevezett kettős rendeltetésű - polgári és hadászati célra is használható - technológiákra vonatkoznak. Az intézkedéseket három hónap múlva felülvizsgálják - közölte egy diplomata riporterekkel.

A most elfogadott verzió szerint az orosz állami tulajdonban lévő bankok számára korlátozzák az európai pénzpiacokhoz való hozzáférést, ami hatással lehet az orosz állampapírok európai tulajdonosaira, valamint az oroszországi piacon tevékenykedő pénzügyi szolgáltatókra is.

Az USA már egy ideje szintén készül egy olyan szabályozási rendszerrel, amely az orosz energiaszektor számára fontos high-tech termékek exportját tiltaná meg, továbbá az orosz bankokkal szemben az USA is készül szankciókra, de ezt az uniós intézkedésekhez igazítja. Az EU és az USA által kilátásba helyezett szigorításokhoz Kanada és Japán is csatlakozott.

Tovább hízott a feketelista

Az új uniós feketelistára korábbi információk szerint többek között felkerült Ramzan Kadirov csecsen elnök, Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, Mihail Fradkov, a külső hírszerzés vezetője, továbbá Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács vezetője és helyettese, Rasid Nurgalijev is. Vagyonbefagyasztással és utazási tilalommal sújtják őket. A személyeken kívül az EU az orosz gazdaság finanszírozása szempontjából fontos szektorokat és vállalatokat is felvette a listára, amelyre most 15 orosz és ukrán személy, valamint 18 vállalat került még fel, így már az intézkedések által érintett személyek száma 87-re, a vállalatoké és más szervezeteké pedig 20-ra emelkedett.

Brutális gazdasági hatás

Az EUObservernek a nyilatkozat közzé tételét megelőzően egy neve elhallgatását kérő forrás úgy nyilatkozott, hogy a szankciók gazdasági hatása az orosz gazdaságra 23 milliárd euró lesz ebben az évben, ami az orosz GDP 1,5 százalékának felel meg, jövőre pedig a GDP 4,8 százalékának megfelelő 75 milliárd euró. Az Economist által végzett számítások szerint viszont az orosz vállalatok vesztesége a szankciók következtében elérheti az ezer milliárd dollárt (744 milliárd euró) is. Az orosz gazdaság az IMF legutóbbi előrejelzése szerint 0,3 százalékkal bővülhet a tavalyi 1,3 százalék után a szankciók hatásának eredményeképpen.

Ezzel szemben az Európai Bizottság szerint az EU a szankciók következtében 40 milliárd eurót - a GDP-jének 0,3 százalékát - bukhat idén, jövőre pedig a GDP-je 0,4 százalékának megfelelő 50 milliárd eurót, ami a várható viszontintézkedésekből fakadhat.

Aggódik a BP

A nagy-britanniai BP olajipari cég kedden tette közzé az egyébként javuló eredményekről szóló negyedéves jelentését, amelyben arra is figyelmeztetett, hogy további nemzetközi szankciók kedvezőtlenül érinthetik oroszországi befektetéseit. A BP ugyanis tavaly az oroszországi Rosneft (Rosznyefty) olajvállalat 20 százalékos résztulajdonosává vált, miután készpénzért és részvényekért eladta neki a TNK-BP vállalatot.

Japán is szigorított

Hétfőn az eddig vonakodó Japán is szigorúbb szankciókat hozott Oroszország ellen az ukrán válságban játszott szerepe miatt. Az intézkedések között szerepel a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását támogató személyek és csoportok Japán bankokban található vagyonának befagyasztása, továbbá krími termékek importtilalma is.

A távol-keleti ország eddig csak korlátozott szankciókat alkalmazott Oroszország ellen, vízumkorlátozást léptetett életbe és elhatározta egyes bilaterális tárgyalások felfüggesztését. Japánnak jelentős gazdasági érdekei fűződnek Oroszországhoz, annak ellenére, hogy a Kuril-szigeteket érintő területi vitája miatt a második világháború óta békeszerződést sem kötöttek egymással.

Tokió és Moszkva kapcsolatai az elmúlt években látványos javulást mutattak, aminek oka elsősorban a közös energetikai érdekekben rejlik. A Japánba irányuló orosz olajexport 2013-ban 45 százalékkal nőtt, és a szigetország földgázellátásának tíz százaléka Szibériából érkezik.

Moszkva az ellene bevezetett japán szankciók arról tanúskodnak, hogy Tokió nem önállóan cselekszik, hanem Washington diktál neki - közölte kedden az orosz külügyminisztérium.

Forrás: napi.hu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3177827

Jelenleg az oldalon

8
Online