Moszkva csodálatra méltóan nyugodtan vette tudomásul az Oroszországgal szembeni uniós szankciók „harmadik szintjét”. A bankszektort, az energetikát, a fegyver és az úgynevezett kettős rendeltetésű termékek exportját sújtó korlátozások augusztus 1-én lépnek hatályba. Az Egyesült Államok is újabb szankciókat léptetett életbe.

Orosz üzleti körök szerint az EU és az USA szankciói ösztönözhetik a hazai ipar és technológiák fejlesztését. A folyamat már beindult. Kormányzati szakértők szerint Oroszországnak három hónaptól három évig kiterjedő időszak kell arra, hogy teljes egészében átálljon az import áruról a hazai termékekre minden szférában, a bankszektortól (saját fizetési rendszertől) kezdve a hadiiparig és mezőgazdaságig. Egyszóval, a szankciókat életbe léptető országok többet vesztenek vele. Azt a teret, amelyet jelenleg európai cégek foglalnak el, orosz vagy ázsiai, latin-amerikai cégek foglalják majd el.

Az Európai Unióra Washington által ráerőszakolt szankciók nem más, mint az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni politikai vérbosszúja – véli Mihail Remizov politológus.

– Adott esetben Oroszország elleni gazdasági háborúról van szó. Washington szerint országunkat meg kell büntetni azért, hogy egyértelműen megsértette a Washington által diktált új világrend elveit. A kilencvenes évek elején, amikor az USA az egyetlen szuperhatalom volt, tulajdonképpen monopolizálta a nemzetközi jognormák értelmezését és az erő világpolitikai alkalmazását. Az Egyesült Államok szempontjából Oroszország magatartása az ukrajnai válság idején kihívást jelent e monopóliummal szemben.

Az Európai Unióban bizonyára tisztában vannak ezzel. Közelebbről az EU és USA által „szektorálisnak” nevezett szankciók egyfajta szitának tűnnek, amelyen át az uniós országok kénye-kedve szerint irányulhatnak termékek Oroszországba, ill. Oroszországból. A szankciók nem terjednek ki az kőolajjal, földgázzal és egyéb ásványi anyaggal való kereskedésre. Korlátozni fogják a mélyvízi arktiszi kútfúrási technológiák oroszországi exportját, azonban Moszkva már beszerzett ilyen berendezést.

Az uniós országok által augusztus 1-ig kötött szerződések kivétel nélkül megvalósulhatnak. Mindenekelőtt Franciaország ragaszkodott ehhez, hiszen két Mistral típusú helikopter-hordozó anyahajót kíván szállítani Oroszországnak. A vonatkozó szerződés értéke meghaladja az 1,2 milliárd eurót. Washingtonnak nem sikerült meggyőznie az európaiakat arról, hogy mondjanak le az orosz gáz importjáról, hogy a Egyesült Államokban kitermelt palagázzal helyettesíthessék azt.

Oroszországot a legérzékenyebben érintheti az európai hitelpiac és kötvénypiac elzárása. Annak érdekében, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését az uniós tőkepiachoz, a Közösség tagországai honpolgárainak betiltják „a 90 napnál hosszabb időtartam alatt visszaváltandó olyan kötvények, részvények, ill. ehhez hasonló pénzeszközök beszerzését vagy eladását, amelyeket orosz állami bankok bocsátanak ki”. Orosz bankárok azonban azt mondják, hogy máris átirányították hitelcsomagjaikat az ázsiai, latin-amerikai piacokra, elsősorban Kínára és a BRICS-országokra, különösen Brazíliára és Indiára.

A Visa és MasterCard nemzetközi fizetési rendszer sajtószolgálata Moszkvában máris bejelentette, hogy nem kívánja zárolni a VTB, aBank Moszkvi és a Roszszelhozbank által kibocsátott kártyákat, amely pénzintézetekkel szemben az USA szankciókat léptetett életbe. Az amerikai ExxonMobil vezetősége szintén bejelentette, hogy nem kívánja felszámolni az Oroszországgal folytatott együttműködést. A konszern az orosz Rosznyefty 20%-t birtokolja.

Az Európai Bizottság szakértőnek számításai szerint a teljes értékű szankciók miatt Európa az idén 40 milliárd dollár veszteséget könyvelhet el. 2015-ben a veszteség már 50 milliárd euróra is rúghat, azaz az EU évi GDP-jének 0,5%-t teheti ki. Közben ezek az adatok csakis a hadiipari és kettős rendeltetésű termékek oroszországi exportjára vonatkoznak. Ha figyelembe vesszük a többi exportcikket és Moszkva válaszlépéseit, akkor bizonyára a veszteség ennek akár a többszörösét is kiteheti.

Forrás: ruvr.ru