Ahogy Jemen a legjobb úton van afelé, hogy teljesen összeomoljon, legalább egy csoportnak mégiscsak kedvez ez a helyzet. Az al-Kaida - és általában minden terrorszervezet - számára a kialakuló instabilitás kiváló alkalmat biztosít arra, hogy fokozza tevékenységét az országban, illetve, hogy a huszi lázadók által fenyegetett szunnita lakosságot felkarolja. Ez a tény pedig a Szaúd-Arábia vezette koalíció államait is veszélyezteti.

Polgárháborús helyzet állt elő Jemenben, miután a teljes kabinet és Manszúr Hadi államfő lemondása után a huszik átvették a hatalmat, majd az Öböl-menti arab országok Szaúd-Arábia vezetésével, kiegészülve számos más arab állammal a rendet helyreállítani kívánó hadműveletekbe kezdtek. A válság így regionális konfliktussá alakult át.

A helyzet azon kívül, hogy feszültséget gerjeszt a regionális középhatalmak (Irán és Szaúd-Arábia) között, jelentősen erősíti a társadalomban meglévő ellentéteket, feszültségeket, amelyek pont kapóra jönnek az országban aktív szerepet játszó al-Kaidának, illetve az Iszlám Államnak, amely Jemenben is igyekszik megvetni a lábát.

Egy-egy állam ilyen jellegű összeomlása, kiváltképp a térségben, mindig a szélsőségek felemelkedésével járt. Nem kell messzire mennünk: Irak 2003-at követő amerikai megszállása, és az ezután kialakult polgárháborús helyzetet követően már 2005-ben megjelent az al-Kaida az országban. Nem véletlen az sem, hogy Szíriában a Nuszra Front vagy az Iszlám Állam meghatározó erőkként vannak jelen a harctéren.

Az al-Kaida az Arab-félszigeten (AQAP) 2009-ben vetette meg a lábát Jemenben, számos merényletet, akciót végrehajtva az azóta eltelt évek során. A huszik előrenyomulása, illetve a jemeni hadsereg tevékenysége révén hol gyengültek, hol erősödtek. Emellett pedig az Egyesült Államok vezette dróntámadások is okoztak érzékeny veszteségeket a szervezetnek.

A jelenlegi háborús helyzet azonban több céljuk elérésében is jól jött az al-Kaida helyi szárnyának. A síita huszi lázadókkal szembeni sérelmek a szunnita lakosság legalább egy kis részét könnyen az al-Kaida karjába lökhetik, és a síiták elleni merényletek, támadások száma jelentős mértékben növekedhet. Egy-egy szunnita törzs inkább áll a szélsőségek mellé, minthogy lássa a huszikat hatalmon maradni. A kétezres évek Irakja ismét jó példát szolgáltat: a síita vezetésből kiábránduló szunnita csoportok nem haboztak támogatni a szunniták lakta területeken előretörő al-Kaidát, majd napjainkban az Iszlám Államot. Tény, hogy egy idő után a közös célok hiányában, illetve a terrorszervezetek brutalitása miatt "szakítás" következik be, de addig óriási károk keletkezhetnek.

Egészen biztos tehát, hogy az al-Kaida, kihasználva a síita-szunnita ellentétet, és a huszik iránti ellenérzéseket, minden erejével azon lesz, hogy ezen előnyöket területszerzésre, illetve síiták elleni merényletekre fordítsa.

A szervezet esetleges megerősödése pedig további problémákat vet fel, pontosan azon államok számára, akik most a huszi lázadók uralmát akarják megtörni. Szaúd-Arábia és az Öböl-menti arab államok vezetését az al-Kaida illegitimnek tartja, és alapvető célpontjai között vannak. A napokban felszólította híveit a szervezet, hogy hajtsanak végre támadásokat a szaúdi monarchi területén. Természetesen a síiták sem érezhetik magukat biztonságban, a terrorszervezet szemében Irán és a huszik is a hitetlenek csoportját erősíti, akiktől szintén meg kell szabadulni.

Az al-Kaida tevékenységét nagyban meghatározza az Iszlám Állammal folytatott versengése is. Az elsőségért folytatott harcban Jemen "megszerzése" mindenképpen előnyt jelentene mindkét szervezet számára, amely természetesen arra ösztönzi az al-Kaidát, hogy még aktívabban folytassa a küzdelmet céljaiért, főleg azután, hogy az Iszlám Állam is megjelent Jemenben.

Regionális kontextus

A Szaúd-Arábia vezette műveletek célja nem más, mint Manszúr Hadi hatalmának helyreállítása, a huszik meggyengítése, ezzel pedig egy stabil vezetés kialakítása, amely a külső segítségekkel meg tud birkózni a terrorszervezetek jelentette fenyegetéssel. Ebben egyetértenek a műveletekben résztvevő államok, amelyek számára csakis a Manszúr Hadi vezette Jemen a legitim.

Az Egyesült Államok szintén támogatásáról bíztatta az akciókat, hírszerzési adatokkal, információkkal ellátva a műveletben résztvevőket. Washington számára a cél az al-Kaida jelentős meggyengítése az országban, amelyhez nyilván stabil vezetésre, és a polgárháborús helyzet megszüntetésére van szükség. Addig a szélsőségek csak erősödnek.

Azonban az amerikai vezetés itt is problémával néz szembe, és itt is Irán testesíti meg a problémát. A szíriai válság megoldását is nagyban beárnyékolja az iráni atomprogram léte, és nincs ez máshogy Jemen esetében sem. Szíriában Teherán Aszadot, Jemenben a huszikat támogatja, míg az Egyesült Államok mindkettőt elutasítja.

Irán és a P5+1 március 31-t tűzték ki a nukleáris tárgyalások befejezésének időpontjaként. Azonban amennyiben áttörést akarnak a felek elérni, nyilván Irán érdekeit is szem előtt kell tartani. És ez Jemenben a huszik biztonsága, Szíriában pedig Aszad védelme. Ez a tény már évek óta megnehezíti a szíriai helyzetet, és most könnyen lehet, hogy Jemenben is hasonlóan alakul a kérdés.

További alapvető probléma, hogy Szíria, Irak és Líbia után még egy államban válnak mindennapossá a fegyveres harcok, tovább gerjesztve az instabilitást a Közel-Keleten, felerősítve a regionális hatalmi ellentéteket, illetve alapot kínálva a szélsőséges szervezeteknek, hogy újabb területeken erősödjenek meg.

Forrás: kitekinto.hu

Kapcsolódó blog bejegyzésünk:

A globális elit terve: Közel-Keleti Unió Kattintson ide...

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3451758

Jelenleg az oldalon

9
Online