Athén új javaslatai üdvözlendő és pozitív lépésnek tekinthetőek, de az idő rövidsége miatt egyelőre nem lehetett őket átfogóan elemezni, ezért folytatódnak a tárgyalások a görög mentőcsomag és reformprogram fennmaradó, utolsó részéről - közölte hétfőn, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport tanácskozását követően Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke.

A holland politikus tudatta, hogy a reggel kapták meg a görög javaslatcsomagot, és először a mentőcsomag és a reformprogram koordinálásáért és ellenőrzéséért felelős intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell véleményt mondania róla, ezért még a délután folyamán folytatódnak az egyeztetések, hogy még a hét hátralévő részében meg lehessen állapodni.

Athén 2012-ben, a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. Ezekről nem sikerül hónapok óta megállapodni. Az olcsó hitelből és a cserébe várt intézkedésekből álló görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. A program így pont akkor jár le, amikor Athénnak több mint másfél milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfő estére Brüsszelbe hívta az eurózóna tagállamainak állam- illetve kormányfőit, hogy a legfelső politikai szinten vitassák meg a görög válságot. Ezt a csúcstalálkozót volt hivatott előkészíteni az Eurócsoport rendkívüli ülése.

Dijsselbloem azt is elmondta, hogy a héten még egyszer összeülnek majd a pénzügyminiszterek, hogy meghallgassák, milyen eredménnyel zárult a három intézmény és Görögország közötti egyeztetés.

Az Eurócsoport tanácskozását követő sajtótájékoztatón Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos is kitért arra, hogy későn érkeztek meg a görög javaslatok, amelyeket ugyanakkor jó alapnak nevezett a további munkához. A francia politikus elmondta: szakértői szinten ellenőrizni kell a részleteket, pontosítani, konkretizálni és ellenőrizni kell a számokat, a munkának pedig még hétfő délután nekiállnak, a görög hatóságok bevonásával.

Tusk: az új görög javaslat hosszú hetek óta az első valódi ajánlat

A legújabb görög javaslat hosszú hetek óta az első valódi ajánlat Athén részéről a patthelyzet feloldására - mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfő este, az eurózóna állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját megelőzően.

A lengyel politikus figyelmeztetett, hogy a Görögországnak kidolgozott mentőprogram egy hét múlva lezárul, ezért véget kell vetni a "várjuk ki, mi lesz" mentalitásnak. Tusk arra is felhívta a figyelmet, hogy úgy véli: egymás hibáztatása sehova sem vezet.

"Az a legfontosabb, hogy a tagállami vezetők vállalják a teljes felelősséget a politikai folyamatban a legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében, ami az ellenőrizhetetlen és kaotikus Grexident volna" - utalt angol műszóval Tusk arra, hogy megegyezés hiányában Athén akár mindenki legjobb szándéka ellenére is kisodródhat az eurózónából.

"Nemcsak Görögország, hanem mindannyiunk számára is fogytán az idő" - húzta alá Tusk, nyomatékosítva: a maga felelősségét abban látja, hogy mindent meg kell tenni a helyzet megoldása érdekében, ugyanakkor minden tagállam adófizetőit tiszteletben kell tartani.

"Ha nem viselték volna el ők maguk is a megszorításokat, ma nem segíthetnének Görögországnak" - mondta.

"Azt akarom, hogy mindenki kiterítse a lapjait; nem azt, hogy technikai részletekről vitatkozzunk, hanem hogy véget vessünk a politikai hazárdjátéknak" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Mark Rutte holland miniszterelnök világossá tette, hogy a görög javaslatot a mentőprogramot koordináló és ellenőrző intézményi hármasnak, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell megítélniük. A holland kormányfő úgy tudja, hogy Athén erőfeszítést tett a nézetkülönbségek áthidalására, de nem tudni, hogy ez elegendő-e.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök közölte: bízik benne, hogy érdemi tájékoztatást kap a javaslatról, mert ez most már tényleg az utolsó előtti pillanat.

"Nem öt perccel vagyunk a határidő előtt, hanem 30 másodperccel" - érzékeltette Bettel, aki szerint sok idő ment kárba, Görögország kilépésével pedig mindenki veszítene, éppen ezért nem ezt a megoldást pártolja. Kitért ugyanakkor arra, hogy ő maga is felelősséggel tartozik a saját adófizetőinek. Aláhúzta: megoldást kell találni, amely azonban nem lehet az, hogy "felejtsük el az adósságot".

Szűkszavúan nyilatkozott a csúcstalálkozó előtt Angela Merkel német kancellár, aki mindössze annyit mondott, hogy Görögország szerepel a napirenden, az euróövezeti pénzügyminiszterek mai tanácskozását követően ugyanakkor nincs döntési javaslat a tanácskozáson, "csak eszmecseréről lehet szó".

Francois Hollande francia államfő is megerősítette, hogy ma nem számít nagy horderejű döntésre, de bízik abban, hogy megnyílhat a megállapodáshoz vezető út. Leszögezte: Franciaország nem pár hétre vagy hónapra szóló megoldásban érdekelt, hanem átfogóan és tartósan szeretné rendezni a kérdést.

Charles Michel belga miniszterelnök üdvözölte, hogy Athénban született egy javaslat, de az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell vizsgálni: reális, hiteles és fenntartható-e a dokumentum.

"Lehetséges, hogy megszületik a héten a megállapodás, de a siker nem garantált" - fogalmazott Michel.

Athén 2012-ben, a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. Ezekről nem sikerül hónapok óta megállapodni. Az olcsó hitelből és a cserébe várt intézkedésekből álló görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. A program így épp akkor jár le, amikor Athénnak több mint másfél milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.

A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással (ELA) tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. A görög bankokból ugyanis nap nap után szivárognak el az eurómilliárdok, egyre többen veszik ki ott tartott pénzüket, de egyelőre nincs roham, és a pénzintézetek az EKB segítségével fizetőképesek. Az EKB viszont csak fizetőképes félnek nyújthat ilyen segítséget, és államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Akkor pedig ezt a görög jegybanknak kell megtennie, amely csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Zanzibar Guru

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3802047

Jelenleg az oldalon

12
Online