http://komlomedia.hu/9-kulfold/6578-szorosabb-egyuttmukodesre-lephetnek-a-befogadaspartiak#sigProId604a5ab717
Az EU-török csúcs mellett Angela Merkel kezdeményezésére külön is egyeztetést tartott annak a nyolc tagállamnak a vezetője, amelyek a hírek szerint készek lehetnek a következő években több százezer törökországi szír és afgán menekült ideiglenes befogadására. A csoport igazából kilenc tagot számlál, de a francia elnök nem tudott részt venni a különtalálkozón.
Ausztria, Belgium, Finnország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svédország első számú vezetője vett részt vasárnap a menekültek önkéntes befogadásának ügyében tartott találkozón. (A kilencedik potenciális résztvevő, Francois Hollande a hétfőn kezdődő párizsi klíma világkonferencia előkészületei - így a kínai elnökkel vasárnap estére ütemezett megbeszélése - miatt nem tudott jelen lenni az egyeztetésen.)
A német kancellár utóbb sajtóértekezleten úgy jellemezte a brüsszeli sajtókörökben csak „minicsúcsként” emlegetett ülést, hogy lökést akartak adni az EU-török cselekvési terv tényleges végrehajtásának, aminek német – no meg török - szándékok szerint fontos építőkockája lenne a következő években több százezer törökországi menekült áttelepítése az EU-tagországokba.
Ezt egyébként Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is megerősítette, amikor a „befogadni hajlandók” arra irányuló konstruktív megbeszéléseként jellemezte a nyolcak találkozóját, hogy „nagyobb számú törökországi menekült átvételéről egyeztessenek”.
„A következő napokban a Bizottság bevonásával már neki is állunk a munkának” – mutatott rá ennek kapcsán Angela Merkel, hangsúlyozva, hogy „nincs veszteni való időnk”. Juncker ehhez azt tette hozzá, hogy jelezte: a Bizottság hamarosan éves áttelepítési tervvel áll elő az ezt elfogadni kész tagországok számára. Nem hivatalos források szerint a bizottsági javaslat már a három hét múlva esedékes decemberi EU-csúcs idejére kész lehet.
Arról egyelőre formálisan senki nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy pontosan mekkora létszámot kell elképzelni az áttelepítendő „nagyszámú menekült” kapcsán. Sajtóértekezletén Merkel kifejezetten hangsúlyozta, hogy a mostani egyeztetésen még „nem hangzottak el számok”, cserébe Brüsszelben sokan emlékeztettek arra, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung a napokban 400 ezer törökországi menekült európai áttelepítéséről írt. (A Financial Times eközben 500 ezerről írt.)
Merkel a maga részéről vasárnap este csupán annyit érzett fontosnak leszögezni, hogy leendő intézkedésükkel az eddigi illegális menekülteket fokozatosan legálisakkal kívánják felcserélni.
A csúcs helyszínén szakértők és diplomaták emlékeztettek arra, hogy elsősorban kelet-európai országok hetek óta foggal-körömmel küzdöttek azért, hogy az áttelepítendők befogadása ne legyen kötelező.
Hírek szerint az EU-török csúcs előtt két nappal, pénteken zajlott le az az EU-nagyköveti ülés Brüsszelben (az állandó EU-képviselők tanácskozása), amelyen a német delegáció utoljára tett kísérletet arra, hogy a csúcs zárónyilatkozata kötelező jelleggel tegyen utalást a menekültek átvételére. Az egyet nem értők ellenállása azonban meghiúsította ezt – nyilván erre utalt a magyar kormányfő is említett nyilatkozatában -, cserébe a jelek szerint a kezdeményezéssel jó eséllyel egyetérteni tudók körében a német diplomácia megkezdte egyfajta „szorosabb együttműködés” kialakítását.
Mindeközben az Európai Tanács állandó elnöke, a lengyel Donald Tusk az EU-török csúcs előtt is, és utána is külön kihangsúlyozta nyilatkozatában, hogy „senkitől nem várhatjuk el, hogy megvédje a mi határainkat. Ezt csak az európaiak maguk végezhetik el.” (A csúcsra érkezve ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy „naivitás lenne azt feltételezni, hogy Törökország egymagában megoldja Európa problémáját”. Európa „nem szervezheti ki a határvédelmét” – tette hozzá.)
Tusk egyúttal hangsúlyozta, hogy „megfelelő külső határvédelem nélkül Schengen hamarosan csak történelem lesz”.
Schengen jövőjének kérdése amúgy Merkel sajtóértekezletén is visszatérően felmerült, amikor újságírók azt firtatták, vajon a "befogadók találkozója" egyúttal tekinthető-e egy jövőbeni új "mini-Schengen" előfutárának is, ám a kancellár mindannyiszor kitért a válasz elől. Merkel minden esetben annak logikusságát hangoztatta ehelyett, hogy a legnagyobb teherrel önként szembenéző országok maguk között is egyeztetnek.
Forrás: bruxinfo.hu