A koreai go-bajnokot legyőző számítógép kapcsán felkapott téma lett a mesterséges intelligencia, melynek megvalósulása vezető kutatók szerint maximum néhány évtizedes távolságban van.

A Skype társalapítója, Jaan Tallinn szerint amíg a mesterséges intelligencia nem lesz okosabb az embernél, addig nem kell komolyan tartanunk tőle. A 44 éves észt fizikus és programozó 10 éve vesz részt mesterséges intelligencia projektekben. A szakember a vancouveri TED konferencián beszélt arról, hogy kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától vagy sem. "Egészen addig, amíg a mesterséges intelligenciák butábbak az embereknél, úgy kezelhetjük azokat, mint ahogy bármely más technológiát is. Azonban ha egy olyan mesterséges intelligenciával van dolgunk, amely potenciálisan okosabb lehet nálunk, akkor a helyzet alapvetően megváltozik" - emelte ki a Skype társalapítója.

Vajon mi történik akkor, ha a gépek képesek lesznek egyre összetettebb következtetéseket levonni? Nos, pont ez az a korszak, amelynek eljövetelétől már tart a szakember. A programozó szerint azonban nem szabad a sci-fikből kiindulni, mert azok kétélű fegyverek, hiszen szórakoztatniuk kell a felhasználókat és drámaiak is. Az emberiség kiirtásával kapcsolatos legvalószínűbb forgatókönyvek azonban nem igazán drámaiak és ott nem lenne hősies harc sem. Ezek a dolgok ráadásul nagyon gyorsan bekövetkezhetnek.

A legnagyobb veszély szerinte az, ha az embernél okosabb mesterséges intelligencia egyszer csak nem kezd tovább törődni velünk, magyarán már nem lesz fontos neki az, hogy élünk-e vagy sem. Jaan Tallinn hozzátette, hogy vannak olyan technológiai fejlesztések, amelyek jelenleg sokkal inkább aggodalomra adnak okot. Az egyik ilyen terület például a szintetikus biológia.

Ray Kurzweil, a Google fejlesztési vezetőjével Neil deGrasse Tyson asztrofizikus beszélgetett a témáról, ő úgy véli, hogy már nem kell sokat várni az érző mesterséges intelligencia megjelenésére. Hiszi, hogy az embereket meghaladó mesterséges intelligenciának nem csupán logikusan kell gondolkodnia, hanem érzelmesnek, viccesnek és érzőnek is kell lennie. Amennyiben a mesterséges intelligencia nem kizárólag a logikus gondolkodáson alapul, hanem érzelmekkel is rendelkezni fog, akkor az emberek is könnyebben kommunikálhatnak vele.

Kurzweil szerint az érző mesterséges intelligencia már 2029 - 2030 körül megjelenhet. Akkora valósulhatnak meg a kiborgok, így hívja azokat, akinek az agyában már nanobotok segítik majd új képességek gyors megtanulását és ekkorra a génjeinket éppúgy szerkeszteni, módosítani és frissíteni lehet majd, mint egy számítógépes dokumentumot. Optimista hozzáállása szerint ezeknek a javításoknak köszönhetően Istenhez hasonló lényekké válhatunk. A javítások, nanobotok mindenki számára elérhetővé válnak, éppúgy, ahogy ma az okostelefonok.

Lényegesen pragmatikusabb Jürgen Schmidhuber, aki egyike a világ vezető mesterséges intelligencia kutatóinak, egykori doktoranduszai ma már a Deepmind munkatársai. A német informatikus jelenleg az IDSIA svájci mesterséges intelligencia kutatóintézet egyik vezetője. Kutatócsapata munkái forradalmasították többek között a kézírás és a beszéd felismerését, a gépi fordítást és az automatikus képleírást, így például egyszerűbbé vált egyes ráktípusok diagnosztizázálása. Ugyan aláírta a harci robotok fejlesztési korlátozását követelő kiáltványt, de nem fél a szuperintelligens gépektől, sőt, szerinte meglenne a saját helye a technológiának, méghozzá a Földről kilépő emberiség segítésében.

"Nem félek a mesterséges intelligenciától. Sokkal jobban félek azoktól az emberektől, akik hasonlítanak rám és ezért hasonló céljaik vannak, ezáltal pedig okuk lehet arra, hogy velem vitázzanak. Nincs kétségem afelől, hogy a mesterséges intelligenciát a katonaság is alkalmazná. Az a tábornok, aki tudja, hogy a robotautók intelligens aknakeresőként is használhatók, nem fogja kockáztatni a katonái életét, inkább ilyen gépeket fog bevetni. Mindez ugyanakkor ártalmatlannak tűnik a hidrogénbomba jó 60 éves technológiájához képest. Jobban félek az olyan emberektől, akik 7000 atombomba kapcsológombján tartják az ujjaikat, mint a mesterséges intelligenciától."

"A jövő szuperokos mesterséges gépei elsősorban más hasonló szuperokos mesterséges intelligenciák iránt érdeklődnek majd és nem az emberek iránt. Ebben semmi meglepő sincs, hiszen az embereket is inkább az emberek érdeklik. Egy az életet kutató mesterséges intelligencia alighanem meg akarná érteni azt is, hogy miként működik az emberi társadalom és mi hajtja az embereket? De azt a kérdést is érdekesnek találná, hogy miért akartak az emberek mesterséges intelligenciát létrehozni" - jelentette ki Jürgen Schmidhuber.

A kutató szerint egyértelmű, hogy a világűr nem az ember számára van kitalálva, ott a megfelelően megépített robotok sokkal jobban elboldogulnak. Az aszteroidaövben több milliárd tonnányi olyan anyag van, amelyeknek köszönhetően abban a közegben magukat replikáló robotgyárak jöhetnek majd létre és működhetnek, továbbá nem kell félni az oxigén miatti rozsdától sem. A gépeket nem korlátozza a rövid emberi élethossz, nekik nem lesz szükségük az utazáshoz térhajtóműre. Vélekedése szerint a mesterséges intelligenciák talán néhány millió éven belül konvencionális módon be fogják népesíteni a Tejútrendszert. Meggyőződése, hogy a világűr valódi jövője nem az emberé, hanem a mesterséges intelligenciáé, még ha ez irreális is.

Forrás: sg.hu Kattintson ide... Kattintson ide...

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters