Egy évvel meghosszabbította az Oroszország ellen a Krím félsziget elcsatolása miatt hozott szankcióit az Európai Unió – jelentette be közleményben az uniós tanács pénteken.

A kereskedelmi és befektetési tevékenységeket korlátozó intézkedések a most hozott döntés értelmében 2017. június 23-áig maradnak érvényben – derül ki a közleményből.

A két évvel ezelőtt hozott szankciók elsősorban a Krím félszigetről származó áruk exportjára és importjára, valamint a területen eszközölt befektetésekre vonatkoznak. Tiltják emellett az uniós bejegyzésű turisztikai cégek tevékenységét a félszigeten, a közlekedési, a távközlési és az energetikai szektorhoz kapcsolódó áruk kereskedelmét, valamint az olaj-, gáz- és ásványianyag-források feltárását és kitermelését is.

A minszki megállapodások végrehajtása

Diplomáciai források szerint az unió fontolgatja a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott orosz szerepért kirótt gazdasági szankciók féléves meghosszabbítását is. Erről jövő héten dönthetnek a tagállamok külügyminiszterei, arra hivatkozva, hogy Moszkva nem tartja be a konfliktus tartós rendezését célzó minszki egyezményekben foglaltakat.

A Krímre vonatkozó szankciók meghosszabbítása nem volt váratlan, bár a közelmúlt egyes fejleményeit megfigyelők úgy értékelték, hogy enyhülés körvonalazódik az uniós–orosz viszonyban.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke például a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum csütörtöki megnyitóján úgy vélekedett: nem helyrehozhatatlan az Európai Unió és Oroszország viszonya, és szükség van a párbeszédre. Hangoztatta azonban, hogy az uniós szankciók feloldásának egyetlen módja a minszki megállapodások végrehajtása.

Porosenko üdvözölte a döntést

Petro Porosenko ukrán elnök üdvözölte, hogy az Európai Unió egy évvel meghosszabbította a szankciókat. Az államfő Facebook-üzenetében aláhúzta: folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az EU vezetői hasonló határozatot hozzanak a „Donyec-medence megszállása miatt” Oroszországgal szemben hozott büntető intézkedéseket illetően is. „Folytatjuk küzdelmünket mindaddig, amíg Oroszország el nem engedi az ukrán Krímet és az ukrán Donyec-medencét” – hangoztatta.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy jelenleg 12 ukrán politikai bebörtönzött van Oroszország területén, 16 a Krím félszigeten, és még sokan mások a Donyec-medence oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területein. A kijevi diplomácia vezetője elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Krímből Oroszországba szállítanak át ukrán politikai foglyokat „azt a benyomást keltve, mintha a félsziget az Oroszországi Föderáció része lenne”.

„A civilizált világ összes politikusának mindenfajta megbeszélését Oroszország képviselőivel a Krím megszállásának kérdésével kell kezdenie, és azzal, mi folyik a Donyec-medencében” – jelentette ki Klimkin. Hozzátette, hogy egyesíteniük kell erőfeszítéseiket az ukrán politikai bebörtönzöttek kiszabadítása érdekében.

Irina Herascsenko parlamenti alelnök, a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló minszki összekötő csoport humanitárius kérdésekkel foglalkozó tagja előző napi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) adatai alapján jelenleg 112 ukránt tartanak fogságban a Moszkva által támogatott szakadárok a Donyec-medencében. Hozzátette, hogy az összekötő csoport másfél éves működése alatt 80 foglyot sikerült Kijevnek kiszabadítania.

„Semmi kétségünk afelől, hogy a Kremlben vannak a donecki és luhanszki alagsorok kulcsai” – fogalmazott az alelnök. Hangsúlyozta: Oroszország gyakorlatilag a fogságban tartottakkal zsarolja Ukrajnát, szabadon engedésüket ugyanis ahhoz köti, hogy Kijev mielőbb rendezze meg a helyi választásokat a kelet-ukrajnai szakadár területeken.

Forrás: mno.hu / MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3216864

Jelenleg az oldalon

8
Online