Meglepetésként érte a Nyugatot Törökország és Oroszország közeledése - írta a The New York Times című tekintélyes amerikai napilap a keddi orosz-török államfői találkozóval kapcsolatban.

A lap szerint senki sem számított arra, hogy a török-orosz kapcsolatok szélsőségesen megváltoznak, legalábbis nem azonnal. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy aggodalmat váltson ki Nyugaton.

Moszkvának és Ankarának a szíriai konfliktusban egymással ellentétes céljai vannak, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig "egymás torkának estek", miután tavaly novemberben Törökország lelőtt egy orosz harci repülőt. Putyin akkor úgy nyilatkozott, hogy a törökök hátba támadták Oroszországot, és bocsánatkérést követelt Ankarától. Ezt a török kormány következetesen megtagadta. Moszkva végül szankciókat vezetett be Törökországgal szemben, a kapcsolatok pedig mélypontra kerültek.

Erdogannak a meghiúsított török puccskísérlet utáni első külföldi útja viszont Szentpétervárra vezetett, és a két államfő megállapodott a kétoldalú kapcsolatok helyreállításáról.

A The New York Times szerint azonban bármilyen jövőbeli megállapodás a két ország között komoly következményekkel járhat a Közel-Keletre és Európára nézve. A szorosabb orosz-török kapcsolatok miatt feszültségek keletkezhetnek a NATO-ban, amit az orosz elnök örömmel ki is használna. Moszkva végső célja pedig az lehet - fejtegeti a lap -, hogy bevonja Törökországot befolyási szférájába, valamint az általa támogatott ázsiai biztonsági és gazdasági szervezetekbe.

Alekszandr Vasziljev, a Moszkvai Keleti Tanulmányok Intézetének orosz-török kapcsolatok szakértője szerint Erdogan Oroszországot a Nyugattal folytatott tárgyalásokban használhatja fel, mint adut. "Számára a fő cél a Nyugat, nem Oroszország" - mondta Vasziljev.

Törökország nemcsak NATO-tag, de kulcsfontosságú szerepe van az Európába igyekvő menekültek számának csökkentésében is. Eközben Ankara és Washington között egyre feszültebbé tűnik válni a viszony amiatt, hogy az Egyesült Államok nem adta ki Törökországnak a puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen hitszónokot, Erdogan legnagyobb ellenlábasát.

A lap idézi Elizabeth Trudeau-t, az amerikai külügyminisztérium szóvivőjét, aki az államfői szintű találkozóval kapcsolatban azt mondta: "nem hiszem, hogy egyáltalán kérdés volna az, hogy a kapcsolatunk Törökországgal meggyengülne emiatt." Hozzátette azonban, hogy nem tekintik az eseményt "zéró összegű játéknak", és azt hangoztatta: Törökország és Oroszország is az Iszlám Állam ellen harcol, és a két ország részt vesz a szíriai konfliktus rendezésére tett erőfeszítésekben. "Sok a közös cél és érdek ott" - mondta Trudeau Szíriára utalva. A The New York Times viszont úgy véli: a Fehér Házat kellemetlenül érintette a Moszkva és Ankara közötti közeledés kilátása, habár nyilvánosan nem mondták ezt ki.

Az orosz vezetés kedden utalt arra, hogy az orosz erők hosszú távra rendezkedtek be Szíriában. Alekszandr Golc orosz katonai elemző szerint Oroszország jelezni kívánta, hogy kiáll - az Ankara által ellenzett - Bassár el-Aszad szíriai elnök mellett, és kész hosszú távon támogatni a damaszkuszi rezsimet a véres polgárháborúban. A The New York Times szerint a szíriai konfliktussal összefüggésben Moszkva feltehetően azt szeretné Törökországtól, hogy zárja le határait a milicisták és fegyverek beáramlásának csökkentése végett, illetve változtasson az álláspontján, miszerint Aszadnak távoznia kell az elnöki tisztségből. Ankara ezzel szemben azt várja el Moszkvától, hogy hagyja abba a török támogatású felkelők bombázását, csökkentse a kurdoknak nyújtott támogatását, és hagyjon fel a civil lakosság elleni légitámadásokkal, ami emberek ezreit kényszeríti Törökországba menekülni.

Cavusoglu: Ankara és Moszkva erős közös mechanizmust épít ki Szíriában

Ankara és Moszkva "erős közös mechanizmust" épít ki Szíriában a konfliktus rendezése érdekében - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán Ankarában az Anadolu állami hírügynökségnek adott interjújában.

A tárcavezető hozzátette, hogy szerdán külügyi, katonai és titkosszolgálati tisztségviselők utaznak Oroszországba egyeztetésre. Kiemelte: Ankara és Moszkva hasonló nézeteket képviselnek a szíriai fegyverszünet és a humanitárius segélyek tekintetében. A két fél egyetért a szíriai helyzet politikai úton történő rendezésének szükségességében is - hangsúlyozta.

Cavusoglu arról is beszélt, hogy - ha szükséges - kiegészítő megállapodásokat köt Moszkva és Ankara a Török Áramlat kétoldalú gázvezeték-projekt munkálatainak újraindításáról.

Nyomatékosította, hogy Ankara Moszkvához való közeledése nem a Nyugatnak küldött üzenet.

A török külügyminiszter kijelentette: ha az Európai Unió (EU) elveszíti Törökországot, az az EU saját hibájából történhet meg, nem pedig azért, mert a kis-ázsiai ország jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, Kínával vagy a muzulmán világgal. Cavusoglu szerint az unió komoly hibákat követett el a július 15-i török puccskísérletről szóló kommunikációjában, s az EU-tagság támogatottsága a török lakosság körében éppen az uniónak az erőszakos hatalomátvételi kísérlethez való hozzáállása miatt esett vissza.

Erdogan a keddi találkozót követően egy nyilatkozatában azt mondta, hogy "világosabbá vált" Ankara számára, hogy az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen török hitszónok és az általa kiépített "párhuzamos állam" az Ankara és Moszkva közötti kapcsolatok tönkretételére törekedtek.

Cavusoglu szerdai interjújában arról számolt be, hogy őrizetben van a török légierő több olyan pilótája, aki összefüggésbe hozható az orosz vadászbombázó tavaly november 24-i lelövésével, de a gyanúsítottak ellen nem az incidens részleteivel kapcsolatban, hanem a Gülen-hálózathoz való kötődésükre vonatkozóan folyik a nyomozás.

Török sajtó: a barátság új korszakának kezdete Erdogan és Putyin találkozója

Egységesen a barátság új korszakának kezdeteként értékeli a szerdai török sajtó Recep Tayyip Erdogan török államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi szentpétervári találkozóját.

A Sabah című vezető kormánypárti napilap Erdogannak azt a kijelentését emelte ki, amely szerint az Ankara és Moszkva közötti szálak még a korábbinál is erősebbre fonódnak majd. Az újság kiemelte, hogy a tárgyalás értelmében az együttműkődés széleskörű lesz, a védelemtől az energiaellátásig, az áruforgalomtól a turizmusig minden területre kiterjed.

Melih Altinok, a Sabah publicistája szerint Putyin titkos információkat osztott meg Erdogannal azokat az összeesküvőket illetően, akik a múltban szoros szövetségesnek számító két országot el akarták távolítani egymástól. Mehmet Barlas tárcaíró gondolatmenetében még tovább ment. Úgy vélte: ha már a július 15-i puccskísérletet követően egyértelművé vált Fethullah Gülen befolyása a török légierő tagjai között, akkor lehetséges az is, hogy az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő török hitszónok hálózata robbantotta ki a török-orosz viszályt tavaly november 24-én, amikor a török légierő lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai határnál.

A Hürriyet című napilap szerint új korszak kezdődik a kétoldalú kapcsolatokban, amelyek szinte a mélypontról fordultak vissza. Az újság kiemelte, hogy a rendeződés heteken belül megkezdődhet.

A Habertürk "tiszta lappal" induló konszolidációról írt. Az újság Putyin azon kijelentésére helyezte a hangsúlyt, amely szerint a két ország jó viszonya a világ stabilitásához járul hozzá.

Több lap az építkezés időszakáról, egy stratégiai barátság megkötéséről számolt be. A Star és a Vatan ironikusan a "Hol is hagytuk abba?" kérdést tette fel címlapján. A lapok kedves gesztusként értékelték, hogy a szentpétervári találkozó munkavacsoráján Erdogan és Putyin kézfogását ábrázoló alátéteket helyeztek az asztalra.

A Sözcü című ellenzéki kemalista napilap úgy látta, hogy a két államfő "kézfogása riadalmat kelt a Nyugatban". Az újság szerint a nyugati országokat aggodalommal tölti el, hogy Törökország "arcát kelet felé fordítja". A Sözcü értékelésében Ankara és Moszkva kapcsolatai a találkozóval újból sínre kerültek.

Rahmi Turan, a lap vezető publicistája szerint Törökország előhúzta az orosz kártyát. "Csaknem az egész világ ellenünk van. Nagyon kevés a barátunk. A helytelen politika vezetett ide, de mindenkinek megmutattuk, hogy amikor a nemzetet fenyegeti veszély, képesek vagyunk összefogni" - fogalmazott. Az Erdogan és Putyin közötti fagyos szembenállás oldódása mindkét fél számára pozitív eredményeket szül majd, a fájdalmas sebek begyógyulnak. A közeledés Szíria szempontjából is reményt keltő. A Nyugattal való kapcsolataink napról napra feszültebbé váltak, Amerika és Európa nyomásának csökkentése érdekében a magára maradó Törökország most Oroszország felé fordította tekintetét - írta Turan.

Orosz média: Putyin és Erdogan kibékült, de kerülte a megosztó témákat

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök kibékült egymással, de kerülte a megosztó témákat és inkább a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés egyszerűbben megoldható projektjeire összpontosított - emelték ki szerdán az előző napi szentpétervári csúccsal kapcsolatban az orosz médiában megjelent kommentárok.

Az orosz nyomtatott és elektronikus média megkülönböztetett figyelmet fordított a csúcstalálkozóra és a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok újjáélesztésének méltatása mellett gyakorlatilag egybehangzóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a találkozó nem hozott áttörést a szíriai konfliktus kérdésében, amelyben Moszkva és Ankara egymással szemben álló feleket támogat. A felek emellett kerülték az orosz vadászgép tavaly novemberi lelövésének konkrét felemlegetését - azt "sajnálatos eseménynek nevezték - és hogy nem hangzott el utalás az azért kifizetendő török kártérítésről sem.

A Kremlhez közel álló Izvesztyija arról cikkezett, hogy az orosz és a török elnök elhatározta: a korábbi szinten állítja helyre a kétoldalú viszonyt. "Ennek indítéka a kölcsönös gazdasági haszon" - írta a lap, rámutatva, hogy Putyin és Erdogan ellapozott az államaik közötti viszony "szomorú oldaláról".

A lap kitért rá, hogy az orosz fél eltért a protokolltól és a pulkovói reptéren török építőmunkások üdvözölhették Erdogant a két ország zászlóival. A munkaebédhez a két vezető portréjával díszített tányérokkal terítettek meg, ami szintén csak kivételes alkalmakkor történik meg.

"De mégis látható volt, hogy melyik fél a vétkes. És érezhető volt, hogy a vétkességet elismerik, mert Recep Tayyip Erdogan legkevesebb öt alkalommal szólította Vlagyimir Putyint jó barátjának, tisztelt elnök úrnak és megköszönte neki a találkozó lehetőségét és a meleg fogadtatást" - hangzott az értékelés, amely szerint a felek a jelen lévő mintegy 200 orosz és török újságíró értésére adták, hogy kibékültek egymással.

A Komszomolszkaja Pravda című bulvárlap "történelminek" minősítette a találkozót és szintén kiemelte, hogy Moszkva és Ankara "a két ország népének érdekében" kibékült egymással. Beszámolójának végén a lap idézte Putyin elnököt, aki arról beszélt, hogy építeni tovább tart, mint rombolni és Oroszország ráhangolódott az építő munkára.

A Lenta.ru orosz hírportál elemzésében rámutatott, hogy Moszkvának és Ankarának a Nyugattal való viszonya egyaránt bonyolult. Európa Erdogan szavai szerint már fél évszázada hitegeti Törökországot, az Egyesült Államok padig menedéket nyújt az "összeesküvő" Fethullah Gülennek. Ámde Putyin már a meghiúsult puccskísérlet másnapján telefonált és támogatásáról biztosította a török elnököt.

Ezért a köztük meglévő viták ellenére a felek semleges gazdasági kérdéseket oldottak meg, "Az ebben az irányban való haladás elérése volt az a kevés, ami Moszkvát és Ankarát valójában egyesítette" - írta a Lenta.ru.

A Novaja Gazeta című független lap kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Erdogan, aki az elmúlt hetekben egyre erősebben hibáztatta és fenyegette a Nyugatot, "a szavakról áttért a tettekre" és Oroszországba utazott, hogy tudassa nyugati szövetségeseivel: a török külpolitika prioritásai megváltoztak. Az újság szerint a török államfő korlátlan hatalom kiépítésére törekszik, amiben a belső ellenzék (a világi kemalista hagyományok és a kurd szakadárok), valamint az európai politikusoknak a vetélytársainak félreállításával kapcsolatban megfogalmazott bírálatai akadályozták.

A nyugati kritikák terén az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a német parlament elítélte az örmény népirtást. A lap szerint ettől a ponttól kezdődtek a Moszkvával való megbékélést célzó erőfeszítések.

"A Németország, és annak személyében az egész Európai Unió ellen saját hidegháborút indító török elnöknek szövetségesekre volt szüksége. Erre a szerepre a Kreml volt a legmegfelelőbb - Oroszország ugyanis szankciók alatt él, az oroszországi politikai elit nemzetközi számkivetté válik, a közvéleményt pedig nyugatellenes hangulattal itatta át a propaganda" - írta a Novaja Gazeta.

A lap szerint a meghiúsult puccs egy csapásra lehetővé tette Erdogan számára, hogy leszámoljon belső ellenségeivel és az Oroszországgal való viszony gyors újraindítása révén elvegye az Egyesült Államok és az EU kedvét a bírálatoktól és attól, hogy a Nyugat Ankarára erőltesse politikai elveit. Ennek érdekében Törökország gazdasági téren mindent megígért Moszkvának, amire nehéz volt nemet mondani, ugyanakkor a legkisebb jelét sem adta annak, hogy bármilyen módosításra is készülne a Szíria-politikájában.

Moszkva és Ankara közeledésében a Novaja Gazeta szerint szerepet játszott a Törökország és az Irán között a regionális vezető szerepért folytatott rivalizálás is - mert Teherán is "Oroszország barátja".

Forrás: MTI

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3449933

Jelenleg az oldalon

6
Online