A NATO tagállamok védelmi miniszterei brüsszeli tanácskozásukon arról döntöttek, hogy megerősítik a keleti tagállamok katonai védelmét. A Krím orosz annektálása óta tart a kiújult hidegháborús helyzet, a kölcsönös fenyegetettség érzésével, pedig a mai viszonyok között az egész teljesen értelmetlen. A felek mindenesetre fegyverkeznek.

Nagy-Britannia vadászrepülőket telepít Romániába, Amerika pedig katonákat, harckocsikat és tüzérséget ígért Lengyelországnak. Más NATO tagállamok, mint Kanada és Németország is hozzájárulnának a keleti védelemhez. A találkozó idején két, cirkálórakétákkal felszerelt orosz hadihajó jelent meg a Balti-tenger Dánia és Svédország közti vizein.

Nem tankolnak

A Reuters szerint a madridi külügyminisztérium azt jelentette, hogy Oroszország visszavonta azt a kérelmet, miszerint három hadihajója üzemanyagot vehetett volna fel az Afrikában lévő, de Spanyolországhoz tartozó Ceután. Ez azután történt, hogy NATO források szerint a hajók szíriai bevetésre indultak, ahol támadásaik következtében civil áldozatok is lehettek volna. A hajók egy nyolctagú orosz flotta részét képezik, melyek feltehetően csatlakozni fognak a szír partoknál állomásozó 10 másik hajóhoz.

Orosz erők

Jens Stoltenberg NATO főtitkár azt nyilatkozta, hogy összesen 4000 katonát telepítenek a keleti tagállamokba, valamelyest ellensúlyozandó azt a 330 ezer katonát, akik Oroszország nyugati részén tartózkodnak. Hozzá kell tenni, hogy a két csoportosulás között ott van Ukrajna és Belorusszia, tehát kellőképpen messze vannak egymástól. Egy orosz terület van, amely közvetlenül határos Lengyelországgal és Litvániával, mégpedig a kalinyingrádi enklávé, az egykori Kelet-Poroszország.

Kétségkívül itt is zajlik a fegyverkezés: Oroszország Iskander típusú rakétákat telepített a területre, melyek nukleáris töltetet is tudnak hordozni, és a rakéták elérhetik a lengyel és a litván területeket. Arról a NATO illetékesek nem nyilatkoztak, hogy szerintük vittek-e már oda az oroszok nukleáris robbanófejeket is. Eközben Oroszország felmondta az Amerikával kötött, a nukleáris fegyverekhez szükséges plutónium gyártásáról szóló korlátozást.

Értelmetlen konfliktus

A helyzet 2014, az ukrán forradalom, majd a Krím elcsatolása az új ukrán rendszernek nyújtott erős nyugati támogatás után durvult el. A két oldal közötti bizalmatlanság nagymértékben megnőtt, noha az ok, amiért a hidegháborúban ellenségek voltak, nem áll már fenn. Akkor két egymás teljesen ellentétes és egymástól rettegő társadalmi rendszer nézett szembe egymással, most viszont alig van eltérés a társadalmi berendezkedésben. A mai nyugati demokráciák és Oroszország között jóval kisebb az eltérés, mint az 1914-es francia demokrácia és a cári önkényre épülő akkori Orosz Birodalom között, mégis szoros szövetségesek lettek az első világháború előtt és alatt.

Félreértések

A mostani helyzet leginkább a hidegháborús berögződések miatt állhat fenn, valamint Putyin politikájának félreértelmezése miatt, aki visszagyűjtögette az oroszok által lakott terülteket, de továbbiakat nem szándékozik. Azt viszont igényli, hogy a NATO ne szippantsa magába az összes volt szovjet tagállamot, különösen Ukrajnát. Pár hete a szíriai tűzszünettel és a tervezett ottani orosz-amerikai katonai együttműködéssel enyhülni látszott a helyzet, de miután a tűzszünet kudarcba fulladt, újra elmérgesedett.

Forrás: privatbankar.hu

Tafedim tea

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Látogatók

Összesen3176492

Jelenleg az oldalon

11
Online