Megszavazták a független "Katalán Köztársaság" létrehozását célzó javaslatot a katalán parlament függetlenségi pártjai pénteken Barcelonában.

A titkos szavazáson az indítványt 70 képviselő támogatta igen szavazattal, 10-en voksoltak ellene, ketten pedig üres papírt dobtak a szavazóurnába.   

Az eredmény kihirdetését követően a függetlenséget támogató pártok elénekelték a katalán himnuszt az ülésteremben.   

Az ellenzéki Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt, a Katalán Szocialista Párt (PSC) és a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) képviselői a szavazás előtt elhagyták az üléstermet, utóbbiak előtte padjaikat spanyol és katalán zászlókkal terítették le.   

A baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, igen, lehetséges) párt ugyan részt vett a voksolásban, de képviselőinek többsége felmutatta a nem feliratot tartalmazó papírt mielőtt leadta szavazatát.   

A szavazás eredményét hatalmas üdvrivalgással fogadta a barcelonai parlament épületének közelében, az utcán összegyűlt többezres tömeg, amely kivetítőkön követte az ülésteremben zajló eseményeket.        

Kitörő lelkesedéssel reagáltak azok a függetlenségpárti katalán polgármesterek, akiket erre az alkalomra a parlamentbe invitáltak, ahol egy különteremben figyelték a szavazást. Girona városának önkormányzata a döntés hírére azonnal levette homlokzatáról a spanyol zászlót.   

A voksolás előtt Carme Forcadell házelnök felolvasta a javaslatot, amelyet a kormányzó Junts lep Sí (Együtt az Igenért) pártszövetség és Népi Egység (CUP)  párt politikusai nyújtottak be, és amelyről nem tartott vitát a parlament.   

Ebben az szerepel, hogy a törvényhozás kinyilvánítja, hogy "a Katalán Köztársaság független, szuverén, demokratikus, szociális jogállam". Tartalma nagyrészt megegyezik azzal a függetlenségi nyilatkozattal, amelyet október 10-én szakadár katalán képviselők már aláírtak a parlamentben, de végrehajtását a katalán elnök felfüggesztette, és párbeszédre szólította fel Madridot.       

Katalóniában október elején tartottak függetlenségi népszavazást, melyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, és a spanyol kormány a rendőrség bevetésével igyekezett megakadályozni, ami több helyen erőszakba torkollt. A referendumon a választók valamivel több mint 40 százaléka vett részt, mert az elszakadás ellenzői nagyrészt bojkottálták a referendumot.    

Akik viszont elmentek, azoknak több mint 90 százaléka arra szavazott, hogy Katalónia szakadjon el Spanyolországtól, és váljon független állammá. Carles Puigdemont katalán elnök a népszavazás után bejelentette, Katalónia a referendum révén elnyerte a jogot, hogy függetlenné váljon.        

A spanyol kormány szerint a törvényes garanciák nélkül megtartott szavazás eredménye nem lehet politikai döntések alapja, és úgy vélte: a katalán vezetés kilépett az alkotmányosság kereteiből, addig nincs miről tárgyalnia, míg az ország megbonthatatlan egységét rögzítő alkotmányos rendet helyre nem állítják.

A spanyol szenátus megszavazta a katalán kormány feloszlatását tartalmazó javaslatcsomagot

A spanyol szenátus megszavazta azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza.

A spanyol kormány előterjesztését a jelenlévő 262 szenátusi képviselőből 214-en támogatták, 47-en szavaztak ellene, és egy képviselő tartózkodott a voksolásnál.   

A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) javaslatait a legnagyobb ellenzéki erőnek számító Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középpárt is támogatta.    

A szenátus jóváhagyta egyebek mellett, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi választásokat írhasson ki Katalóniában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati feladatokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben.   

Az intézkedések az elfogadást követően akkor lépnek életbe, ha megjelennek a hivatalos állami közlönyben.   

Mariano Rajoy, spanyol miniszterelnök a szavazást követően a szenátus folyosóján újságíróknak azt mondta: ami pénteken Katalóniában történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy szükség volt a spanyol kormány intézkedéseinek elfogadására. "Ez nem csak törvényellenes, ez bűncselekmény" - fogalmazott a kormányfő.   

A spanyol kormány meghozza a megfelelő intézkedéseket a törvényesség visszaállítása érdekében, és ezért már péntek délután összeül, hogy döntsön a konkrét lépések végrehajtásáról - közölte a miniszterelnök.   

A szenátusi szavazás előtt nem sokkal a katalán parlament függetlenségpárti többsége megszavazta a független "Katalán Köztársaság" létrehozását célzó javaslatot.

Az Európai Bizottságnak nincs újabb hozzáfűznivalója a fejleményekhez

Nincs újabb hozzáfűznivalója az Európai Bizottságnak a katalóniai helyzethez - közölte a brüsszeli testület illetékes szóvivője pénteken, röviddel azután, hogy a barcelonai parlament függetlenségi pártjai megszavazták az önálló "Katalán Köztársaság" létrehozását célzó javaslatot.

"Semmit nem tudunk hozzátenni ahhoz, amit a bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján elmondtunk" - mondta Mina Andreeva.
   
Az Európai Bizottság a válság kirobbanása óta többször is felszólított az alkotmányos rend tiszteletben tartására, valamint a helyzet tárgyalásos rendezésére, és párbeszédet sürgetett a spanyol kormányzat és a katalán hatóságok között. A pénteki sajtóértekezleten a szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.
   
Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke korábban kijelentette, Katalónia függetlenné válása dominóhatást válthatna ki, és megnehezítené a kormányzást Európában, ezért nem szeretné, ha a régió elszakadna Spanyolországtól.

Forrás: MTI