Vlagyimir Putyin újraválasztott orosz államfő kijelentette, hogy nem készül újabb alkotmányreformra.

A 65 éves elnök, akinek 2024-ben jár majd le az új mandátuma, Moszkvában vasárnap éjjel újságíróknak nyilatkozva nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy 2030 után vissza akar majd térni a hatalomba és százéves koráig benne ülni.   

Elismerte, hogy gondolkodik mind a miniszterelnök személyéről, mind a kormány összetételéről, de leszögezte, hogy a kabinet átalakítása csak a május 7-i elnöki beiktatás után várható.   

Putyin, aki az este folyamán a választási stábját felkeresve annak fontosságáról beszélt, hogy az orosz politikai erőket a nemzeti érdekek vezéreljék, a média képviselőinek elmondta, hogy a választások után találkozni kíván vetélytársaival. Úgy vélekedett, hogy senkinek sem szabad legyőzöttnek éreznie magát.   

Egységre szólította fel Oroszországot a továbbhaladás érdekében az államfő akkor is, amikor a Kreml melletti Manézs téren ünneplő tömegnek megköszönte a választóktól kapott támogatást.   

A moszkvai belvárosban ezrek gyűltek össze, eredetileg azért, hogy koncerttel egybekötött nagygyűlésen emlékezzenek meg a hivatalos orosz szóhasználat szerint Oroszország és a Krím-félsziget "újraegyesítésének" negyedik évfordulójáról.   

"Önök a mi közös csapatunk és én ennek a csapatnak a tagja vagyok. És mindenki, aki ma szavazott, a mi nagy össznemzeti csapatunkhoz tartozik. Ebben minimum annak az elismerését látom, amit az elmúlt években nagyon nehéz körülmények között megtettünk. Az embereink bizalmát és reményét látom ebben, hogy ugyanilyen megfeszülten, ugyanilyen felelősségteljesen és még hatékonyabban fogunk dolgozni" - mondta.   

"Siker vár ránk" - hangoztatta.   

Putyin szerint nagyon fontos megnyerni azokat is, akik más jelöltekre szavaztak, mert a haladáshoz az összes állampolgár támogatására szükség van.    

"Oroszország! Oroszország!" - skandálta hangadóként az újraválasztott elnök a Manézs téren egybegyűltekkel.   

A vasárnap éjjel megtartott sajtótájékoztatóján Putyin nemzetközi ügyekről szólva kifejezte Oroszország készségét a Nagy-Britanniával való együttműködésre a Szkripal-ügy felderítésében. Szavai szerint a médiából értesült arról, hogy Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt és lányát megmérgezték Angliában.    

A gyilkossági kísérlettel London Moszkvát vádolta meg, amit az orosz vezetés visszautasított, az incidens miatt a két fél kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát és más retorziókat is életbe léptetett egymás ellen.   

"Az első dolog, ami az ember eszébe jut az az, hogy ha ez harci méreganyag lenne, akkor az emberek természetesen a helyszínen meghaltak volna, ez nyilvánvaló tény, ennek tudatában kell lenni. Oroszországnak nincsenek ilyen eszközei, mi az összes vegyi fegyverünket megsemmisítettük nemzetközi ellenőrzés alatt" - hangoztatta Putyin.   

Az elnök "gyalázatnak" és a nemzetközi szabályok megsértésének nevezte, hogy Ukrajna korlátozta a területén tartózkodó orosz állampolgárokat szavazójoguk gyakorlásában. Ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszország erre a lépésre "semmivel sem fog válaszolni".   

Kifejezte meggyőződését, hogy Oroszország és Kína mindent megtesz majd a kétoldalú együttműködés fejlesztése érdekében.   

A voksok 76,04 százalékának összesítése alapján a már az első fordulóban győztes Putyin 76,1 a kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 12,3, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinivszkij 6, a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,5 százalékot kapott. A többi négy jelölt 1 százalék alatt teljesített.   

A második helyen álló Grugyinyin vasárnap este újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy a "most lezajlott volt a legmocskosabb választás a posztszovjet térségben a jelen időben". Mint mondta, sajnálatos módon igaza volt a választáson való részvételtől eltiltott Alekszej Navalnij ellenzéki politikusnak, mert például Moszkva megyében volt rá példa, hogy valaki kétszer-háromszor is szavazott.   

Az est folyamán korábban a Központi Választási Bizottság közölte, hogy sem a választáson részt vevő elnökjelöltektől, sem az őket támogató pártoktól nem kapott komoly szabálysértésre vonatkozó panaszt. Az orosz belügyminisztérium szerint sem történtek olyan komoly incidensek, amelyek képesek lettek volna befolyásolni a választások eredményét.

The Washington Post: Putyin újraválasztásával erősödő feszültség várható Oroszország és a Nyugat között

A The Washington Post szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztásával erősödő feszültség várható Oroszország és a Nyugat között.

A napilap oroszországi tudósítói irodájának vezetője orosz elemzőket idézve jutott erre a megállapításra.    

Gleb Pavlovszkij, aki korábban a Kreml tanácsadója volt, mára azonban Vlagyimir Putyin éles bírálója lett, azt nyilatkozta az amerikai lap tudósítójának, Anton Troianovskinak, hogy Putyin "szétrombolta a kormányzati rendszert" és ezért Moszkva "külföldön lesz aktívabb". Pavlovszkij azonban nem fejtette ki, hogy konkrétan mire is gondolt. Viszont azt állította, hogy Theresa May brit kormányfő "választás előtti ajándékot" nyújtott át Putyin elnöknek, amikor gyorsan Oroszországot vádolta meg a Dél-Angliában élő volt orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal megmérgezésével, és ellentmondást nem tűrő válaszlépést foganatosított. London válasza feldühítette az oroszokat, és azok is elmentek voksolni, akik egyébként esetleg otthon maradtak volna - fogalmazott a The Washington Postnak Pavlovszkij.    

Az amerikai Carnegie Intézet moszkvai központjának orosz belpolitikával foglalkozó vezető kutatója, Andrej Kolesznyikov azon véleményének adott hangot az amerikai lap hasábjain, hogy hat év múlva Putyin - kínai mintára - akár meg is hosszabbíttathatja elnöksége időtartamát.    

Hétfői számában a The Wall Street Journal szerkesztőségi cikkben foglalkozott az orosz választási eredménnyel. Putyin következő hat éve című állásfoglalásában a lap a választást "a modern tekintélyelvű választás modelljének" minősítette. Megállapítása szerint Putyin "valamennyi komoly versenytársát eltávolította, s azoknak a jelölteknek, akik indultak, nem volt komoly pénzügyi hátterük és megfelelő hozzáférésük a médiához".   

A The Wall Street Journal leszögezte: a Trump-kormányzat erőteljesebben lépett fel Moszkvával szemben, mint az előző elnök, Barack Obama adminisztrációja, hiszen például gyilkos fegyvereket küldött Ukrajnának. "De Putyin még mindig abban reménykedik, hogy úgy manipulálhatja Trumpot, hogy valamiképpen elfogadja a Kreml regionális uralmát. Trumpnak nem szabad ennek bedőlnie" - hangsúlyozta a konzervatív lap szerkesztőségi állásfoglalása.

Forrás: MTI