A teljes jogú európai uniós tagság elérése Törökország számára továbbra is stratégiai célkitűzés - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő hétfőn az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján.

Erdogan Isztambulból a bulgáriai Várnába utazik, ahol Donald Tuskkal, az Európai Tanács (ET) elnökével, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Bojko Boriszovval, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Bulgária miniszterelnökével munkavacsora keretében tárgyal Ankara és Brüsszel kapcsolatairól.   

A török elnök hétfőn azt is leszögezte, hogy Törökország "elhelyezkedésének, erejének, valamint a térségben és a világban betöltött aktív szerepének megfelelően" folytatja a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Hangsúlyozta: a várnai találkozón arra fogja kérni tárgyalópartnereit, hogy "görgessék el a folyamat útjában álló politikai, mesterséges akadályokat és élesszék fel azt".   

Mint fogalmazott: Ankarának a közösséggel mélyen gyökerező kapcsolatai vannak. A felek viszonya a 2002 óta kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetése alatt annyit fejlődött, mint soha korábban - tette hozzá.   

Erdogan jelezte: Várnában olyan témákról is egyeztetnek majd, amelyekben előzőleg már megállapodtak. A török vezető nehezményezte, hogy "az EU vállalásainak teljesítésében nem mutatkozott olyan hűségesnek, mint Ankara". Kifejtette: a Törökországban élő menekültek ellátásához ígért pénzügyi hozzájárulásnak eddig csak az elenyésző része érkezett meg Ankarába. Erdogan a múlt héten azt mondta, hogy még az első, hárommilliárd eurós támogatásból is csak 850 millió eurót kapott meg Ankara, miközben az országban mintegy három és fél millió szíriai és nagyjából ötszázezer iraki menekült tartózkodik. Erdogan panaszát megelőzően az Európai Bizottság már a második hárommilliárd eurós csomagot is bejelentette a törökországi menekültek számára.   

A török elnök figyelmeztetett: Törökország a terrorizmus elleni küzdelemben  . mint fogalmazott " mindenfajta de nélküli" együttműködést vár az Európai Uniótól.   

Ugyan Ankara mellett Brüsszel is terrorszervezetnek tekinti a Törökországban 1984 óta fegyveres függetlenségi harcot Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), a PKK szimpatizánsai Európa több országában szabadon szervezkedhetnek, és ezt a török vezetés az utóbbi években számtalanszor élesen bírálta.   

Erdogan hétfőn nyomatékosította: a PKK és társszervezeteinek ügyében Ankarának Európa teljes támogatására van szüksége a bizalom újjáépítése érdekében. A terroristák az unió biztonságára is fenyegetést jelentenek - húzta alá.   

A török államfővel tart Várnába Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter és Ömer Celik török EU-ügyi miniszter is.   

Az Anadolu török állami hírügynökség várakozásai szerint a megbeszélésen a vámunió fejlesztése, továbbá a török állampolgárok schengeni vízummentességének kérdése is szóba kerül. A kétoldalú kapcsolatokon túl a felek a Balkán, Szíria, Irak, a palesztinok, illetve Líbia helyzetéről is egyeztetnek.   

Erdogan és az unió legfelsőbb vezetői legutóbb tavaly május 25-én Brüsszelben találkoztak egymással.   

Az EU és Törökország között 2016 márciusában létrejött, egyesek által bírált migrációs egyezmény keretében az unió eredetileg hárommilliárd eurót ajánlott fel a válság kezelésére, illetve ennek kimerülése esetére újabb hárommilliárdot. A szerződés alapján Törökország visszafogadja a területéről Görögországba jutó menekülteket, miközben az EU befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menedékkérőt, mint amennyi illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon.   

A 2016-os megállapodás hatályba lépése nyomán meredeken csökkent az Európába érkező menekültek és migránsok száma.   

Mindazonáltal az Európai Parlament 75 képviselője a napokban arra szólította fel Tuskot és Junckert, hogy az emberi jogok maradéktalan betartását állítsák az unió Ankarával fenntartott kapcsolatainak középpontjába és a várnai csúcstalálkozón gyakoroljanak nyomást Erdoganra, hogy Törökország bocsássa szabadon a jogtalanul fogva tartott tucatnyi újságírót és sok más elítéltet.   

A török kormány a 2016. júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az általa veszélyesnek nyilvánított csoportokkal szemben.   

Az Európai Számvevőszék (ECA) március közepén közzétett jelentésében azt írta, hogy szinte semmilyen eredményt nem hoztak a demokrácia és a jogállamiság terén a Törökországnak folyósított, több milliárd eurós uniós előcsatlakozási támogatások, aminek fő oka az, hogy hiányzott a politikai akarat a török hatóságok részéről.   

Rámutattak, hogy a politikai támogatást élvező területeken (például a vámügy, a foglalkoztatás vagy az adózás terén) indított projektek hozzájárultak ahhoz, hogy Törökország felzárkózzon az uniós vívmányokhoz. Ugyanakkor - mint kiemelték - évek óta nem történt szinte semmifajta előrelépés az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes küzdelem, a sajtószabadság vagy a civil társadalom megerősítése terén.   

Az Európai Unió 2007 és 2020 között több mint 9 milliárd euró (nagyjából 2800 milliárd forint) értékben nyújtott, illetve nyújt előcsatlakozási támogatásokat Ankarának. Hivatalosan 2005-ben kezdődtek meg a török uniós csatlakozási tárgyalások, az előcsatlakozási támogatásokat ezt követően kezdték folyósítani Ankara számára.   

Az ET 2016 decemberében úgy döntött, hogy az EU a jelenlegi körülmények között nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Törökországgal. 2005. óta a 35 megvitatandó fejezet közül csak 16-ot sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni - a tudományos és kutatási fejezetet. A tárgyalások folytatásának, valamint a vízummentességnek a török terrorellenes törvény enyhítése az egyik legfontosabb feltétele.

Forrás, fotók: MTI