http://komlomedia.hu/fotokiallitas/10-belfold/10959-tervezik-a-magyar-videk-autosztrada-nagykorutjat#sigProId876808d18e
Miközben már tervezik az M9-es gyorsforgalmi út Zalaegerszeget elkerülő szakaszát, a további nyomvonalról is zajlanak az egyeztetések. A kormány minap nyilvánosságra hozott versenyképességi programja azzal számol, hogy az út Pécset is érinti majd. Ezzel létrejöhet egy, az országhatárokkal párhuzamos vidéki gyorsforgalmi gyűrű.
A napokban módosították a kivitelező tervezőirodák szerződését, amely az M9-es gyorsforgalmi út Vasvár M8-as autóút és a 8-as főút csomópontja, illetve a Zalaegerszeget az M7-es sztrádához kapcsoló M76-os végpontja közötti szakasz engedélyezési terveinek elkészítéséről szól. A tervezendő 38 kilométer hosszú gyorsforgalmi útszakasz kétszer két forgalmi sávos, az útvonal része a TEN-T európai nemzetközi közlekedési hálózatnak.
Az M9-es autópályát évtizedek óta tervezték, de eddig összesen csak egy mintegy húsz kilométeres szakasza épült meg; az egyik Szekszárdnál indul a 6-os főúttól, és autóútként ér át a Duna fölött mint Szent László híd az alföldi oldalon az 51-es főúthoz – ez lesz a majdani autópálya jobb oldala –, egy másik szakasz a Kaposvárt elkerülő 610-es út, ez is a majdani M9-es út része. Előreláthatóan a Zalaegerszeget elkerülő, az M76-ost folytató rész valósulhat meg először négysávos autóútként. Az új szakasz az M8-asra vezeti majd a forgalmat, amely kétszer egy sávon, a településeket elkerülve éri el az osztrák határt Szentgotthárd mellett. Ez az út már épül, az érintett Vas megyei települések lakóinak közmeghallgatást szerveztek, hogy a türelmüket kérjék a jelentős földmunkák és teherszállítás miatt.
Eközben előkészítik az M9-es további szakaszait, legalábbis ez derült ki a napokban nyilvánosságra hozott, a pénzügyi és az innovációs tárca által jegyzett versenyképességi programból, amelyben a közlekedési fejlesztések közül az M9-es autópálya megépítését emelték ki. A javaslat célja a munkaerő-tartalékokkal és gazdaságfejlesztési kapacitással rendelkező Dél-Dunántúl nyugati határral való közúti közlekedési kapcsolatainak javítása.
Az M9-es autópálya dunántúli nyomvonala, azaz a Kőszeg–Szombathely–Körmend–Zalaegerszeg–Nagykanizsa–Kaposvár–Pécs–Szekszárd útvonal a régió nagyobb városainak biztosítaná a bekapcsolódást a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. A korábbi M9-es nyomvonalának tervei Pécset nem érintették, ugyanakkor a másfél százezer lakosú, széles felsőoktatási spektrumú megyeszékhely bekötése az egész térség vonzerejét növelné, valamint hozzájárulna a régió humántőke-állományának helyben tartásához.
Az új közlekedési folyosó megteremtésével Dél-Dunántúlon is megvalósulhat az M1-es autópálya hatókörzetében már végbement erős ipari, gazdasági aktivitásnövekedés – áll a dokumentumban.
Az M9-es keleti irányú folytatása még nem végleges. Az országos rendezési tervben a szekszárdi híd felé jelölték ki a nyomvonalat, azonban időközben a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. kiírta a közbeszerzési pályázatot a mohácsi Duna-híd kiviteli terveinek elkészítésére. A hídon keresztül vezet majd a Pécs–Szeged közötti gyorsforgalmi út. Emellett a Tisza-parti városnál találkozik majd a meglévő M5-ös és M43-as sztrádával az M9-es és a ma még csak tervezett Szeged–Debrecen útvonal. A közlekedési kormányzat 2016 őszén jelentette be, hogy négysávos út köti majd össze Debrecent Békéscsabával és Szegeddel.
A kormány azzal indokolta az utak megépítésének szükségességét, hogy az – kapcsolódva a Miskolc–Kassa már épülő útvonalhoz – javítja az ország észak–déli irányú átjárhatóságát mind a személy-, mind az áruforgalomban. Mint ismert, az M30-as (Miskolc–Hidasnémeti) építése már megkezdődött, míg a Kassa felé vezető út a szlovákiai oldalon már elkészült. A Debrecen–Békéscsaba szakaszon belül a Debrecen–Berettyóújfalu (M35-ös) már megépült mintegy harminc kilométeren. Hódmezővásárhely elkerülő szakasza ugyancsak már elkészült, ami az építendő Békéscsaba–Szeged szakaszt rövidíti meg 13 kilométerrel.
Az M9-es a Budapest központú, sugaras gyorsforgalmi úthálózat oldására építendő, gyűrű irányú úthálózati elem. Az M8-as mellett az a gyorsforgalmi út, amely nem a fővárosból indul, hanem az országhatárral párhuzamosan, nagy félkörben karolja át az országot. A sugaras szerkezet azt eredményezi, hogy a Budapest felé vezető utakon és az M0-on manapság számos olyan jármű közlekedik, amelyeknek az úti célja egy fővárostól távoli város vagy körzet. A gyűrű irányú utak ezeknek jelentős időbeli és üzemanyag-megtakarítást jelentenek, miközben a főváros környékének terhelése kisebb lesz.
Forrás: magyarnemzet.hu