http://komlomedia.hu/fotokiallitas/10-belfold/1231-mikor-kezdi-ellatni-vegre-a-tenyleges-feladatat-a-pszaf#sigProIde51c6589c9
Tisztelt Elnök Úr!
Május 7-én, a PSZÁF honlapjára feltett „Sajtóközlemény: A devizahitel-adósok kilenctizedén segíthetnek a fizetéskönnyítő programok” című írásukkal kapcsolatosan a következő észrevételeket tennénk.
Először is kérnénk, hogy definiálják a devizahitel fogalmát. Úgy tudjuk, az Önök szerint megsegítésre szoruló adósoknak nem devizahitele, hanem devizában nyilvántartott forinthitele van.
Nem világos, hogy miért beszélnek „segítség”-ről, és „fizetéskönnyítő program”-ról, miközben pontosan tudjuk, hogy sem a végtörlesztés, sem az árfolyamgát nem volt segítség.
Kérjük, vizsgálják meg azt is, indokolt-e 7,9 %-ról, CHF libor+ 14,20-ra módosítani az alkalmazható kamat mértékét. Mi erről a - Kereskedelmi és Hitelbanki - gyakorlatról a véleményük?
Mi indokolja ezt a kamatemelést, és egyáltalán - milyen módon győződhetünk meg, mint fogyasztók arról, hogy korrekt kamatokat fizetünk, azaz a kamatok nincsenek túlárazva? Érdeklődnénk, hogy a libor + 14,20-at is segítségnek tartják -e úgy, mint az árfolyamgátas intézkedést?
Arról nem is beszélve, hogy az adósoknak nincs szükségük segítségre. Nem megsegíteni kell őket, hanem tisztességes szerződésekkel, tisztességes feltételekkel hitelezni, a felügyeletnek pedig ezeket ellenőrizni, kézben tartani, és betartatni.
Mint azt bizonyára tudják, 2012. április 26-án pert nyert egy „devizahiteles” az OTP ellen, ahol kimondták, hogy semmis az a szerződési feltétel, miszerint vételi árfolyamon folyósítanak, és eladási árfolyamon számítják a törlesztő részleteket. Első fokon semmis az a szerződési feltétel is, hogy devizában számítják fel a bankok a kezelési költséget. Sőt, arról is bizonyára tudnak, hogy az Ügyészség, sikkasztás, és adócsalás bűntette miatt nyomozást rendelt el a bankok ellen.
Arra is szeretnénk választ kapni, hogy ezek után, hogy bízhatnánk meg bármelyik bankban is? Honnan tudjuk, hogy ha az ítélet alapján újraszámolják a törlesztő részleteket, akkor jól fognak számolni, mivel nem adnak meg a bankok semmilyen adatot üzleti titokra hivatkozva? Mondanak majd egy újabb összeget, és akkor azt el kell fogadni, mert ők azt mondták? Mit jelent a jó számolás?
A másodfokú ítélethirdetés után a PSZÁF azt találta mondani, hogy ezért lett bevezetve a középárfolyamon való havi törlesztés. Pedig, ha figyelemmel követték a tárgyalást, akkor tudják, hogy a bíróság nem azt mondta ki, hogy az eladási árfolyamon való törlesztés a tisztességtelen, hanem hogy a folyósítási árfolyamtól való eltérés a tisztességtelen. Ezáltal a középárfolyam is tisztességtelen. Ezt ezek szerint sem a PSZÁF, sem az azóta megalakult Pénzügyi Békéltető Testület nem vette észre, vagy esetleg nem tudja?
A PBT sem hajlik a meghallgatásokon észrevenni a nyilvánvalót, és aszerint döntést hozni.
Ezek után felmerül a kérdés, hogy mit is felügyel a PSZÁF? Sőt, tovább menve, miért is jött létre a PBT?
Mennyire hozzáértő szakemberek dolgoznak a felügyeletnél, ha ezt sem vették észre?
Mikor az árfolyamrésről sem tudták eldönteni, hogy költség –e, vagy sem.
Az eddigi nyilatkozataikból az derül ki, hogy nincsenek tisztában a devizahitel, devizában nyilvántartott hitel, és az árfolyamrés fogalmával sem.
Hogy várhatják el a fogyasztók, hogy Önök, mint PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE, megfelelően védjék az érdekeiket?
Írásukból az derül ki, hogy a szegény, szerencsétlen adósok mennyi segítséget kaptak, ha már ennyire felelőtlenek voltak. Elnézést, ha nem adunk hálát ezért a segítségért nap, mint nap. Amellett, hogy a felügyeletnek tisztában kéne lennie azzal, hogy az adósokat becsapták, - ezt hallhatták a Miniszterelnök úrtól is! - hogy ezek a szerződések semmisek, még mindig az árfolyamgátra próbálják őket rábeszélni. Tudva azt, hogy ezzel elismertetik velük a bank által kreált tartozásukat, amiről pedig már bebizonyosodott, hogy finoman szólva is törvénytelenek.
Továbbá az árfolyamgáttal újra egy sötét alagútba igyekeznek terelni az emberek tömegeit, amiről 5 év múlva fog - legkésőbb - kiderülni, milyen nagy bajban is vannak! Ha valaki eljut odáig!! Mindezt úgy, hogy 20-25%-os törlesztő részlet csökkenést ígérnek a már több mint kétszeresre nőtt törvénytelen törlesztő részletekhez képest!
Ki fog a következményekért felelni?
Önök? Úgy, mint ahogy a szabályozatlan, és ellenőrizetlen deviza alapú hitelezés következményeiért vállalják a felelősséget? Tudják Önök, hogy mekkora lesz az árfolyamváltozás?
Tudják, mekkora bajba kerülhetnek a hitelfelvevők, akik az árfolyamgátas "segítséget" igénybe veszik? Vagy majd ismét maszatolás folyik, mint most? Ez felelőtlen magatartás, és a fogyasztók megtévesztése!
Szeretnénk még választ kapni az alábbi kérdéseinkre:
- Mit tartalmaznak pontosan a bankok részére kiadott engedélyek a devizahitelezésre, és a devizában nyilvántartott hitelezésre vonatkozóan?
- Ellenőrizték-e, hogy az egyes bankok milyen tényleges gyakorlatot folytatnak a kiadott engedélyek alapján?
- Ellenőrizték-e, hogy a bankok nyilatkozatai szerinti "atipikus" szerződés meghatározás mit is jelent? (Mivel ezt nyilatkozták a devizában nyilvántartott kölcsön/ hitelszerződésekről.)
- Ellenőrizték-e, hogy ezek a szerződések, és azok kezelése a bankoknál lepleznek-e más pénzpiaci ügyletet? Akár szerződésen belüli FX swap ügylet folytatását (pl. devizaárfolyam változás trendre spekuláló ügyletet) akár a szerződés devizában nyilvántartottsága okán valamilyen, a bankok bármilyen Fx swap ügyleteivel való összekapcsolását a szerződéseknek?
- Tettek-e intézkedéseket annak érdekében, hogy a Kásler per jogerős ítéletben szereplő árfolyamrés elszámolása, és a hitelfelvevők részére történő kifizetése mielőbb megtörténjen a jogerős ítélet megjelenését követően?
- Ellenőrizték-e, hogy a bank a megfelelő intézkedéseket megtette -e annak érdekében, hogy a hitelfelvevők a "túlfizetéseiket" mielőbb megkaphassák?
- Tettek-e intézkedést annak érdekében, hogy mivel valamennyi érintett bank ezt a gyakorlatot folytatta, semmilyen behajtási, végrehajtási cselekmény ne indulhasson a pontos elszámolásig, hiszen nem lehet tudni, hogy mi a pontos tartozása a hitelfelvevőnek a bank felé?
- Továbbá, tettek-e intézkedéseket a folyamatban lévő behajtási, végrehajtási cselekmények megállítására?
- Önök szerint, ha a deviza piaci műveletek szabályozása nem volt esetleg megfelelő, ha a szabályozatlansággal élő/visszaélő bankok ennek ellenére nem fordultak egyedi, vagy együttes (Bankszövetség) állásfoglalás kérelemmel a szabályozás egyértelművé tétele, vagy a szabályozás egységes értelmezése érdekében az illetékes szervekhez, mikor 1,2-1,5 millió szerződésről van szó, akkor ki a felelős? A kölcsönt felvevő fogyasztó a felelős? Ennél fogva az árát neki kell megfizetni talán?
- Érdeklődnénk, mikor kezdi ellátni végre a tényleges feladatát a PSZÁF?
- Mikor kezdik el vizsgálni a szerződéseket, és perelni a bankokat?
- Mikor mutatják meg, hogy a felügyeleti szerv létezik?
Mint ahogy a PSZÁF nyilatkozott is róla, több bank ellen van folyamatban közérdekű perük, tisztességtelen szerződési feltételek miatt. Miért nem lehet találni köztük egyet sem, ami a devizahitelek szerződési feltételeit vizsgálja?
Felszólítjuk a felügyeletet, hogy azonnali hatállyal kezdjék meg a bankok tevékenységének, illetve a szerződési feltételek felülvizsgálatát, és tegyék meg a szükséges lépéseket!
Hiteles Magyarok Fóruma
Forrás: hitelesmagyar.com Kattintson ide...