Kiderült, milyen hatása volt annak, hogy a járvány idején megállították az egészségügyet, a járvány öt negyedéve alatt 15-20 százalékkal csökkent a felismert daganatos betegségek száma a korábbi évekhez viszonyítva.

A visszaesés a szegényebb járásokban nagyobb. Mintegy ötezer betegről van szó, akik emiatt túl későn, súlyosabb állapotban jutnak ellátáshoz, felkutatásukra, kezelésükre célzott intézkedések szükségesek - hangzott el egy friss kutatás eredményeit ismertetve a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) keddi konferenciáján.

A három legfontosabb daganatfajta  - tüdőrák, vastag- és végbélrák és emlőrák - új eseteinek felismerését és a kapcsolódó műtéti beavatkozások alakulását vizsgálta járási szinten, nemenként és korcsoportonként egy 8 fős kutatócsoport - Elek Péter, Bécsi Rita, Fadgyas-Freyler Ptra, Gervai Nóra, Szécsényi-Nagya Balázs, Tóth Manna, Váradi Balázs, Zemplényi Antal -  a koronavírus-járvány idején.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatain alapuló elemzésükből kiderült, a járvány öt negyedéve alatt mintegy 5 ezerrel csökkent az új daganatos betegségek száma az előző évekhez képest.

Negyedévenkénti összehasonlításban az látható, hogy  2020 második negyedévében nagyon lecsökkent az emlőrák és a vastagbélrák előfordulása, majd némi visszarendeződés következett, ami az emlőrák esetebén 2020 negyedik negyedévében totális korrekciót jelentett, majd a járvány harmadik hullámában már ismét tartósan alacsonyabb szinten maradt az új esetek felismerése. A tüdőrákos esetek száma az egyes negyedévekben egyenletesen 15 százalék körül csökkent.

A  három daganattípus esetén az öt negyedév alatt összesen 15-20 százalékkal csökkent a felismert esetek száma, ez 5 ezer fel nem ismert beteget jelent  - jelentette ki az eredményeket ismertető előadásban Elek Péter.

A műtétek számával kapcsolatban elhangzott, a tüdőrákos esetek 20-25 százaléka műthető csak, ennél daganatfajtánál a műtétek száma jobban visszaesett, mint a felismert esetek száma.

A diagnózisok elmaradásának, a kezelések csúszásának oka részben a szervezett szűrések felfüggesztése, emellett azonban a másik nyilvánvaló ok az ellátórendszer leterheltsége, és a kapacitások átrendezése. A visszaesés mögött a kereslet csökkenése is állhat, az emberek féltek elmenni szűrésre, illetve a tüneteikkel orvoshoz fordulni - mondta az előadó.

A felismert esetek számának visszaesését nemek és korcsoportok szerint, valamint járási szinten is vizsgálták a kutatók. Míg nemek szerint nem találtak nagy különbségeket, kor szerint már markáns az eltérés, a mérséklődés az idősebbek körében volt nagyobb mértékű. Ennek az előadó szerint nagyon sok oka van, közte az idősek járvány alatti kezelése is fontos tényező.

A járási szintű adatok összehasonlításánál kiderült, hogy a tüdődaganatok esetében, amelyekből békeidőben a szegényebb járásokban klasszikusan több esetet diagnosztizálnak, a járvány alatt nagyobbat zuhant az esetszám, azaz a gazdagabb járásokhoz képest mért szokásos különbség kiegyenlítődött.

Az emlőráknál a szervezett népegészségügyi szűrések miatt fordított a kép, "békeidőben" a gazdagabb járásokban több az esetszám a szegényebbekhez képest, ám ez a különbség is minimálisra csökkent a járvány idején - mondta az előadó. Hozzátette, hogy ez is fontos információ a szűréseket illetően, hiszen jól láttatja, hogy járványmentes időben a gazdagabb járásokban nagyobb a szűrések gyakorisága.

Összefoglalásul kiemelte, egyértelmű, hogy a felismert daganatok és beavatkozások száma visszaesett, valószínű, hogy a daganatos betegek egy része rejtve maradt. A fel nem fedezett estek megtalálására, a szűrés felfuttatására célzott intézkedések szükségesek, éppúgy, mint a betegkör későbbi ellátására is.

Kérdésre válaszolva az előadó elmondta még, hogy a rejtve maradt esetek miatt a standardizált  halálozásban bekövetkező növekedés másfél-két év múlva várható.

Forrás: Napi.hu