A Nemzeti Erőforrás Minisztérium az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adataira támaszkodva cáfolja a szakmai szervezetek állítását, miszerint idén sokkal több szakorvos távozott volna külföldre, mint korábban: a növekedés összességében nem éri el az egy százalékot sem. A NEFMI által hivatkozott statisztika szerint mindössze hat fővel több egészségügyben dolgozó kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz az idei első félévben, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Ezzel szemben a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) az általa összegyűjtött csaknem tízezer kérdőíves válasz alapján úgy látja, hogy 500 szakorvos mindenképpen távozik az országból az idén, közel háromezren, a rezidensek közül pedig még többen fontolgatják ezt a lehetőséget.

Bélteczki János, a MOSZ elnöke rámutatott, hogy külföldi munkavállalás engedélyeztetéséért nem csak az említett hivatalhoz lehet fordulni, amely illeték fejében végzi az adminisztrációt, hanem a Magyar Orvosi Kamarához (MOK) is, ahol illetékfizetési kötelezettség nincs. - Feltételezem, hogy a túlnyomó többség a MOK-hoz nyújtotta be ilyen igényét, és sok az olyan szakorvos, aki már felmondott a munkahelyén, de még nem jelezte szándékát a külföldi munkavállalásra - mondta a MOSZ-elnök.

A szakorvosok elvándorlása évek óta zajlik, méghozzá növekvő tendenciával. Szakmai szervezetek robbanásszerű távozási hullámot prognosztizálnak 2012 januárjától, ami beláthatatlan következményekkel jár a magyar egészségügyre nézve. Jelenleg közvetlenül az ellátásból hiányzik 3 ezer orvos, amit súlyosbít, hogy az egészségügyi hiányszakmák már most is olyan szűk szakembergárdával működnek. Hogyha onnan akárcsak néhány százan távoznak, a betegellátás kerül veszélybe, ami összeomláshoz vezethet.

- Hiába van elég nőgyógyász, ha nincs elég altatóorvos, hiába van elég sebész, ha az onkológia nem támaszkodhat elég patológusra. Sokkal bonyolultabb a helyzet, semmint egyszerű számszaki kérdés - állítja Bélteczki János, hozzátéve: éppen a stratégiai, nem hálapénzes szakterületek fenyegetettek leginkább a létszámhiánytól. Ráadásul a külföldi elszívó erő is pont e területeken a legintenzívebb.

A már említett NEFMI-adatok szerint növekedett ugyanakkor azoknak a száma, akik külföldön szerzett egészségügyi szakképesítésük elismertetését kérték, azért, hogy Magyarországon gyógyíthassanak. A MOSZ elnöke úgy véli, a hazánkba készülő külföldi orvosok nem pótolhatják a távozó hazai szakembereket. - Nem látom a NEFMI által jelzett tendenciát, bár az is jó, ha három helyett hat fő kéri a magyarországi munkavégzéshez az elismertetést, de számuk nem elég az ezres nagyságrendben távozók pótlására - állítja Bélteczki.

Ami leginkább aggasztó, hogy a fiatal szakorvosok közül döbbenetesen kevesen helyezkednek el a magyar egészségügyben, amiben a MOSZ-elnök szerint a NEFMI által kezdő szakorvosok számára elindított ösztöndíjrendszer sem jelent majd áttörést. Az első lépésben 600 főre kiírt pályázatra közel 24 ezer orvos és 80-90 ezer egészségügyi szakdolgozó jut, ami elenyészően kevés.

Már most katasztrofális a helyzet. Ha nem rendezik a bérviszonyokat, a fekvőbeteg-ellátó rendszer rettenetes adósságát, a működőképesség fenntartását, az amortizációs kérdéseket, a magyar egészségügy nem tud tovább működni. Azonnali szerkezeti reformok és jelentős anyagi ráfordítás együtt menthetik meg a rendszert - összegez Bélteczki János a MOSZ-elnök.

Fentieket alátámasztja Papp Magornak, a Magyar Rezidens Szövetség elnökének korábbi előrejelzése, miszerint 2013-ra mintegy 4 ezer orvos tűnik el a hazai ellátórendszerből.

Forrás: stop.hu