A Lombard Lízing Zrt. csak polgári peres eljárások keretében veheti vissza nem fizető ügyfeleitől gépjárműveiket, és a pénzintézet korábbi gyakorlatával ellentétben már nem adhatja át ügyfelei személyes adatait a behajtóknak - ismertette Bihari Krisztina ügyvéd a Kúria közérdekű perben hozott döntését szerdán az M1 aktuális csatornán.

A Kúria keddi döntése szerint a Lombard Lízing Zrt. az ügyfelei elérhetőségét, lakcímét, telefonszámát, személyi adatait, autóik rendszámát, vagyis a hitelesek bizalmas adatait nem adhatja át a vele egy érdekeltségi körbe tartozó gazdasági társaságnak, azaz a behajtóknak - jelentette ki a pert indító, hitelügyekre szakosodott szegedi ügyvédnő.

Rámutatott: az egyetlen tisztességes út a törvényes út; a Kúria, a Szegedi Ítélőtábla ítéletével összhangban kimondta, hogy polgári peres eljárást kell kezdeményezni ezekkel a magánszemélyekkel szemben a gépjárműveik vagy a tartozásuk kifizetése érdekében.

Bihari Krisztina elmondása szerint a legnagyobb jelentőségű döntés az úgynevezett rendkívüli árfolyamesemény - a forint és a deviza alapú hitelek törlesztőrészleteinek hirtelen emelkedése - kapcsán született. Ez azt jelenti, hogy a fix havi törlesztőrészletet fizető ügyfelek esetében a bank a futamidő lejárta előtt az árfolyam különbözetet nem terhelheti át a hitelesekre.

Az ügyvédnő szerint azonban a Lombard Lízing Zrt. mintegy 10 ezer ügyfelével épp ezt tette a korábbi években.

Hozzátette, hogy a Kúria döntése értelmében a futamidő lejárta után meglévő esetleges árfolyam-különbözet fizetéséről is polgári peres eljárás keretében kell határozni.

Az ügyvédnő kifejtette: ha a gépjárművet a futamidő lejárta előtt ellopják, vagy baleset következtében használhatatlanná válik, a hitelt nyújtó pénzintézet a szerződést nem mondhatja fel, és a teljes hátralévő adósságot, árfolyam-különbözetet sem terhelheti az ügyfélre.

Bihari Krisztina arról is beszámolt, hogy a Kúria a Lombard Lízing Zrt. hiteleseivel kötött szerződésekkel kapcsolatban megállapította, hogy az általános szerződési feltételek közül 24 érvénytelen, ezáltal gyakorlatilag szinte nem maradt olyan szerződési feltétel, amire hivatkozva a pénzintézet fel tudná mondani az adósaival kötött jogviszonyt.

Forrás: MTI