A 2002 és 2008 közötti baloldali kormányok, a bankok és a hitelfelvevők felelősségét egyaránt megállapítja a lakossági devizaeladósodás okait feltáró jelentés, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A témával foglalkozó albizottság jelentése szerint a 2002 és 2008 közötti kormányok, a Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a bankrendszer és a hitelfelvevők egyaránt felelősek abban, hogy a lakosság devizahitel-állománya nyolc év alatt kevesebb mint 300 milliárd forintról 2010 nyarára 6600 milliárd forintra nőtt.

A dokumentum a devizahitelek elterjedésének okaként említi, hogy 2003-tól a lakástámogatási rendszer kamattámogatásának, kedvezményeinek folyamatos csökkenése széles körben vállalhatatlanná tette a forintalapú lakásfinanszírozást, serkentve ezzel a devizahitelek keresletét.

Még nem is figyelmeztettek az MSZP-SZDSZ-kormányok!

A jelentés szerint ugyanakkor a kormányok 2002 és 2008 között gyakorlatilag negligálták a devizaalapú eladósodás kockázatát, a jogszabályi környezet módosítása fel sem vetődött, sőt a kormányzat a veszélyekre sem figyelmeztette a lakosságot.

Noha a jegybank a kormányoknál sokkal előbb észlelte és tette szóvá a kockázatokat, lépései nem voltak olyan erőteljesek, hogy érdemben módosítsanak a folyamaton - állapította meg az albizottság, amely a PSZÁF lépéseit elkeserítően erőtlennek nevezve arra jutott, hogy a bankfelügyelet képtelen volt megfelelő súllyal megjeleníteni a fogyasztói érdekeket a devizahitelezés során, és még a hitelközvetítők tömeges megjelenése, a teljes hiteldíjmutató félrevezető alkalmazása vagy a manipulatív reklámok miatt sem lépett közbe.

A bankok a kockázatokat az ügyfelekre hárították!

A bankrendszer felelősségéről a dokumentum azt írja, a hazai bankok úgy emelték a lakossági szektor devizahitelezését növekedési versenyük központi termékévé, hogy kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával. A jelentés szerint a kidolgozott szerződéses megoldások eleve abból indultak ki, hogy jelentősebb sokkok vagy rendszerszintű problémák esetén azokat az ügyfelekre - kritikus tömeg elérése esetén rajtuk keresztül a kormányra - lehessen továbbhárítani.

A lakosság felelősségét abban látja a jelentés, hogy az emberekből a hitelfelvételkor hiányzott az elemi arányérzék a célok és a lehetőségek összevetésekor, valamint a hosszabb távú tervezés és kalkuláció. A dokumentum ugyanakkor arra is kitér, hogy visszatekintve a devizahitelesek átlagosan nem jártak rosszabbul (a 2011-ben bevezetett árfolyamrögzítéstől, illetve a végtörlesztési lehetőségtől függetlenül sem), mint a forinthitelesek.

Forrás: napi.hu