Hamarosan már pilótákra sem lesz szükség a robotrepülőgépek irányításához. A Zürichi Egyetem kutatói olyan megoldásokon dolgoznak, amelyek segítségével a jövőben a drónok önállóan repülhetnek majd, ehhez azonban többek között megfelelő kameratechnikára is szükség lesz. A robotrepülőgépek irányítása koránt sem egyszerű és elegendő a legkisebb hiba is ahhoz, hogy a járművek lezuhanjanak. Ezen változtatna a Zürichi Egyetem robotikai kutatócsoportja.

Az önállóan repülő drónok egy folyamatosan a talajt néző kamerát használnak mesterséges szemként. Ez szkenneli a környezetet a különböző tájékozódási pontok után kutatva, majd az adatokat egy miniatűr fedélzeti számítógép elemzi és feldolgozza. Az olyan további szenzorok, mint a gyorsulásmérők és a giroszkópok is segítenek a stabil repülésben. A robotrepülőgépek így önállóan tájékozódhatnak, repülhetnek és feladatokat végezhetnek el. A fejlesztések elsődleges célja, hogy a drónokat katasztrófahelyzetekben vagy mentések során, esetleg más helyzetekben is alkalmazni lehessen, képesek legyenek tájékozódni teljesen ismeretlen területen is vagy áldozatok után átkutatni egy félig összeomlott épületet.

Elias Müggler, a projekt egyik vezetője elmondta, hogy a megoldás előnyei kézenfekvőek, a rendszer a külső infrastruktúráktól teljesen önállóan működhet. Ráadásul kiküszöbölhetők az emberi irányításból eredő hibák és a robotrepülőgépek akár megszakadó rádiós kapcsolat mellett is folytathatják a munkát. Így biztonságosabbá válhat a gyógyszerek szállítása, a mentőbóják ledobása és könnyebben készíthető például a környezetről 3D-modell.

A tesztekben használt alkotóelemek mind kereskedelmi forgalomban kapható eszközök. A fő dróntest a Parrot, a miniatűr számítógép az Odroid kínálatából származik, míg a használt szenzorokat általában okostelefonokba építik be. Így akár egy repülő okostelefonról is lehetne beszélni. A teljes szoftver nyílt forráskódú. A kameraalapú önálló repülés számára a legnagyobb kihívást a nehéz látási körülmények jelentik. Minél nagyobb a felbontása és a másodpercenként lejátszott képkockák száma, annál pontosabbak lehetnek a repülési manőverek. Azonban még a legjobb kamerák alkalmazása esetén is gondot okoz a keletkező hatalmas adatmennyiség feldolgozása.

Müggler szkeptikusan fogadta az Amazon drónos csomagszállítási terveit, mert azok műszakilag ugyan megvalósíthatók, de aligha valószínű, hogy a társadalom elfogadná azt, ha több ezer robotrepülőgép repülne a házak és az emberek feje felett. A Zürichi Egyetemen egy olyan szenzort is kifejlesztettek, amely hasonlít az emberi szemre és felismeri a pixelváltozásokat. Ezáltal minimalizálhatók a redundáns adatmennyiségek, amelyek sok memóriát és processzorteljesítményt kötnek le. Az időközben az iniLabs nevű startup által felkarolt technológia előnye, hogy akár a gyors mozgások és képmódosítások is felismerhetővé és feldolgozhatóvá válnak. Az úgynevezett Dynamic Vision Sensor egyaránt működik a nagyon sötétben vagy a nagyon éles fényben. Most már csak az algoritmusokat kell optimalizálni, hogy az új technológiát is támogassák. Emellett az adatfeldolgozás területén is új utakon kell elindulni.

Forrás: sg.hu Kattintson ide...