A nem valós tartalmak izgalmasabbak, újszerűbbek, mint a száraz tények, ezért előbbieket 70 százalékkal nagyobb valószínűséggel küldik tovább másoknak a felhasználók.

Az MIT egyik munkatársa, Sinan Aral által vezetett csoport arra volt kíváncsi, hogy miként terjednek az álhírek a mikroblogon keresztül. Az elkészített tanulmányból kiderült, hogy a nem valós állítások és hírek sokkal gyorsabban terjednek, s több embert is érnek el, mint a valós információk. A kutatók összesen 126 000 angol nyelvű történet elterjedését vizsgálták meg a Twitter esetében. A szakemberek a 2006 és a 2017 közötti időszakot vették górcső alá. Korábban tényellenőrzők vizsgálták meg az egyes információkat és azokat igaznak vagy hamisnak minősítették. A tanulmányozott tartalmakat 3 millió ember összesen több mint 4,5 milliószor osztotta meg.

Az MIT munkatársai azt figyelték meg, hogy egy nem valós tartalom esetében - függetlenül attól, hogy képről, állításról vagy hivatkozásról volt szó - 70 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége a továbbküldésnek. Azzal ugyanakkor a tudósok nem foglalkoztak, hogy valaki szándékosan vagy véletlenül terjesztette a téves anyagokat. A nem valós információk minden területen népszerűek, különösen a politikában, valamint a városi legendák, a gazdaság, a terrorizmus, a tudomány, a szórakozás és a természeti katasztrófák témakörében. Az álhírekkel kapcsolatos lavina-elindulás leginkább a 2012-es és még inkább a 2016-os amerikai választási kampányban volt megfigyelhető.

Az okok között elsősorban az szerepel, hogy a nem valós tartalmak sokszor izgalmasabbak, újszerűbbek, mint a száraz tények. Éppen ezért az álhírek nagyobb meglepődést, felháborodást, félelmet vagy éppen undort váltanak ki. Ezzel szemben a valódi információk gyakran szomorúságot vagy éppen örömöt okoznak és bizalmat is keltenek. Az álhírek terjesztésében komoly szerepet játszanak a szoftverrobotok, de meghatározó tényezőt jelent az emberi viselkedés is.

David M. J. Lazer és több kollégája kétségbe vonta, hogy az álhírek terjesztése kizárólag a tények ellenőrzésével lelassítható vagy megakadályozható. Ennek oka, hogy sokan azokat az információkat részesítik előnyben, amelyek a saját álláspontjukat támasztják alá. A szakemberek éppen ezért azt javasolták, hogy a platformok jelezzék a felhasználóknak az adott források minőségét, emellett a népszerű témák esetében fontos lenne kiszűrni a szoftverrobotok tevékenységét és hogy a Facebook, a Twitter és a többi közösségi oldal együttműködjön a független szakemberekkel. Egyértelmű, hogy az információs ökorendszert a 21. századhoz kell igazítani és újratervezni, de ez csak interdiszciplináris módon és globális együttműködés keretében valósulhat meg.

Forrás: sg.hu / science.sciencemag.org