• 
• 
• 
•  

Nem enyhült a feszültség az Egyesült Államok és Irán között az amerikai drón lelövése kapcsán. Donald Trump elnök Irán elleni támadást tervezett, és azt csupán percekkel a csapásmérés előtt állította le.

Az elnök mindezt pénteken Twitteren közölte, hozzátéve, hogy a támadás aránytalan válasz lett volna egy drón lelövésére.    

"Hétfőn lelőttek egy meg nem nevezett drónt nemzetközi vizek felett. A múlt éjjel készen álltunk élesre töltött fegyverekkel, hogy három különböző helyen csapást mérjünk, de ekkor megkérdeztem, hányan fognak meghalni. Százötven ember, uram, hangzott a válasz egy tábornoktól" - idézte fel a történéseket mikroblogjában az amerikai elnök. Majd azt írta: "tíz perccel a csapásmérés előtt leállítottam, nem lett volna arányos egy névtelen drón lelövésével".    

Álláspontja megváltozásának magyarázataként Donald Trump azt hangsúlyozta: nem volt neki "sietős" a támadás.    

A drón lelövésére a Hormuzi-szoros felett azt követően került sor, hogy hetek óta egyre keserűbb az amerikai-iráni viszony, különösen a múlt heti incidens óta. Akkor az Ománi-öbölben két tankerhajót ért támadás, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség.   

Az Egyesült Államok hajókat, harci repülőgépeket, katonákat, rakétaelhárítókat telepített a térségbe, miközben Iránt idegen hajók elleni támadásokkal, az Irán-barát csoportokat pedig a térségben elkövetett rakétatámadásokkal vádolta. E közben mindkét fél a nyilvánosság előtt azt hangoztatta, hogy nem akar háborút.    

Pénteken az Egyesült Államok és Irán egymást okolta a drón lelövéséért. Teherán kitartott amellett, hogy a drónt iráni felségterület - a dél-iráni Hormuzgán tartomány - felett lőtték le, míg Washington változatlanul azt hangoztatta, hogy nemzetközi vizek felett szedték le. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter csütörtökön a Twitter közösségi portálon hazugságnak nevezte ezt az állítást, hozzátéve, hogy Teherán az ENSZ elé fogja vinni az ügyet.    

Az Egyesült Államok kérte az ENSZ Biztonsági Tanács zárt ajtók mögötti ülését összehívását hétfőre.   

Brian Hook, az Egyesült Államok iráni megbízottja, aki közel-keleti körúton van, pénteken Rijádban a feszültségek csökkentésének fontosságát hangsúlyozta. "Iránnak diplomáciával és nem katonai erővel kell válaszolnia a mi diplomáciai erőfeszítéseinkre" - jelentette ki.   

Magas rangú iráni tisztségviselők pénteken azt mondták a Reuters hírügynökségnek, Trump Omán közvetítésével üzente meg Teheránnak, hogy amennyiben Irán nem hajlandó tárgyalni, a támadás elkerülhetetlen. A magukat megnevezni nem kívánó tisztségviselők szerint Trump sürgette a párbeszédet, de ők nem voltak túl derűlátóak: azt mondták, az üzenetet átadják Irán első számú politikai és vallási vezetőjének, Ali Hamenei ajatolláhnak, ám leszögezték: Hamenei egyelőre nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.   

Irán pénteken cáfolta a Reuters értesülését. Kejvan Hoszrávi, az iráni nemzetbiztonsági tanács szóvivője az állami televíziónak kijelentette: "Amerika nem küldött semmilyen üzenetet Omán közvetítésével Iránnak".   

Magas rangú iráni vezetők, többek közt Hosszein Szalami tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint az akció Washingtonnak szánt világos üzenet volt. Leszögezte, hogy az ország határai sérthetetlenek. Hangsúlyozta, hogy Teherán nem akar háborút, de kész megvédeni magát. Hasonló szellemben nyilatkozott pénteken Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes is. Az iráni Forradalmi Gárda által lelőtt amerikai drón mellett repült egy másik amerikai kémrepülőgép is, 35 emberrel a fedélzetén, az iráni légvédelem azt is lelőhette volna, de nem tette - jelentette ki pénteken Amir Ali Hadzsizade, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka.   

Moszkva figyelemmel kíséri a Perzsa-öbölben és az Irán körül kialakult helyzetet és mindenkit önmérsékletre szólít fel - jelentette ki a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak. "A helyzet a Perzsa-öbölben nagyon feszült, ami komoly nyugtalanságot kelt" - mondta Dmitrij Peszkov.   

Rijád támogatja Washingtonnak az Iránnal szembeni politikáját, és egyetért a Teheránra gyakorolt nyomással - jelentette ki Hálid bin Szalmán szaúd-arábiai védelmi-miniszterhelyettes pénteken, az Egyesült Államok iráni különmegbízottjával, Brian Hookkal tartott rijádi találkozója után. Hálid bin Szalmán azt is elmondta, hogy a találkozón elsősorban az iráni légvédelem által csütörtökön lelőtt amerikai drón ügye került szóba, valamint az Irán támogatását élvező jemeni húszik Szaúd-Arábia elleni légitámadásai.   

Az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) csütörtök este sürgősségi rendelkezéssel megtiltotta országa légitársaságainak, hogy az iráni légtér és az iráni vizek egy része felett repüljenek. A tiltás - amelyet a hatóság az Irán körüli felerősödött feszültséggel és a megnövekedett katonai tevékenységgel indokolt - csak a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térségére vonatkozik.    

Több európai légitársaság is úgy döntött pénteken, hogy elkerüli a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl feletti légteret. A német Lufthansa, a holland KLM, az ausztriai Austrian Airlines, az ausztrál Quantas és a maláj Malaysia Air légitársaságok jelentették be, hogy elővigyázatosságból időlegesen elkerülik az érintett légteret. Hasonlóképpen döntött az Etihad és az Emirates egyesült arab emírségbeli légitársaság is.

Forrás: MTI