http://komlomedia.hu/fotokiallitas/9-kulfold/157-a-jovo-heten-dontes-kozelebe-kerul-eu-az-ujabb-gorog-csomagrol#sigProId8be81884f7
Az európai uniós tagállamok jövő heti pénzügyminiszteri ülésére a "lehető legközelebb" szeretne kerülni a Görögországot segítő újabb pénzügyi csomaghoz Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke.
A luxemburgi kormányfő kedden Brüsszelben beszélt erről, mielőtt informális találkozóra összeültek előbb az euróövezeti országok, majd valamennyi EU-tagállam pénzügyminiszterei. Előbbiek megbeszélésének középpontjában Görögország, utóbbiakéban az uniós gazdasági koordináció állt.
"A mai találkozót azért hívtam össze, hogy előkészítsük a jövő hétfői ülést - mondta Juncker. - Többféle lehetőséget vizsgálunk..., hogy a lehető legközelebb kerüljünk a téma lezárásához jövő héten Luxembourgban."
Juncker az euróövezeti megbeszélést követően csak annyit tett hozzá, hogy döntés most nem született.
Június 20-án hivatalos találkozót tartanak a miniszterek, és brüsszeli források szerint abban már megállapodtak, hogy addig döntésre próbálnak jutni a görög csomagról.
Diplomaták szerint mindazonáltal valószínű, hogy az eurózóna miniszterei már egy nappal korábban összeülnek, és tovább egyeztetnek egy hétfői döntés reményében. A keddi megbeszélés után helyszíni források azt jelezték, hogy elmozdulás tapasztalható volt ugyan, de a napokon belüli megállapodás lehetősége még nem egyértelmű.
Görögországnak az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly három év alatt összesen 110 milliárd eurós középtávú pénzügyi támogatási programot hagyott jóvá. Ez azonban általános vélekedés szerint nem lesz elegendő, és az országnak újabb - egyes vélemények szerint hasonló nagyságrendű - támogatásra lesz szüksége ahhoz, hogy államháztartását konszolidálni tudja.
Ellenkező esetre Athén euróövezeti kilépésének lehetőségét is megemlítették már, bár ezt minden érintett cáfolta.
A nemzetközi szervezetek és a hiteleket biztosító euróövezeti országok már értésre adták, hogy szigorú feltételekhez kötik az esetleges újabb támogatást. Ezek egyike - mint a belga pénzügyminiszter, Didier Reynders kedden elmondta - az, hogy Görögország teljes egészében tartsa be azokat a vállalásait, amelyeket konszolidációs programjának keretében vállalt.
A keddi ülések előtt többen - köztük a német Wolfgang Scha:uble - újra hangoztatták annak fontosságát, hogy az Athénnak szánt újabb támogatási csomagban a magánbankok is vállaljanak szerepet.
Jyrki Katainen finn pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy "a legtöbb európai ország szerint szükség van a magánbefektetők valamilyen szintű bevonására".
Az osztrák Maria Fekter hozzátette, hogy az euróövezeten kívüli országok támogatásakor indított, úgynevezett bécsi kezdeményezéssel erre már példát is teremtettek. E kezdeményezés keretében a térségben érdekelt legnagyobb európai bankcsoportok önkéntes alapon vállalták, hogy az érintett országoknak az adósságait lejáratkor új hitelre váltják.
Fekter ugyanakkor kiemelte azt is: fontosnak tartja a jogi keretek pontos kidolgozását a magánbefektetők bevonásához. Az nem járja, hogy a nyereségek a bankoknál maradnak, míg a veszteségeket az adófizetőkre terheljük rá - mondta.
El kell kerülni azonban, hogy az adósság átalakításában való önkéntes részvételt "hiteleseményként" értelmezzék a hitelminősítők - tette hozzá.
Scha:uble megerősítette azt is, hogy Németország a feltételek teljesülése esetén kész hozzájárulni a további támogatáshoz.
A görög válságot és annak megoldását kedden is több miniszter az egész euróövezetre kihatónak nevezte. A spanyol Elena Salgado úgy vélte, emiatt a döntés sürgető is.
A találkozóval egy időben tartott európai parlamenti meghallgatásán Mario Draghi, az EKB elnöki posztjának olasz várományosa kedden ismét egyértelműen a görög adósság átütemezése ellen foglalt állást. "Az átalakítás költségei valószínűleg meghaladnák az előnyöket" - mondta.
Forrás: MTI