http://komlomedia.hu/fotokiallitas/9-kulfold/2997-a-kndk-kozeli-es-tavoli-ellensegei#sigProIdcae5206ad9
A KNDK nukleáris kísérlete, az amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatok mind csupán a koreai válság látható okai. Sok szakértő biztos abban, hogy az igazi okokat az 1950-1953-as koreai háború végeredményeiben kell keresni. Phenjan nem a déli szomszédját tekinti legnagyobb veszélyforrásnak. Ilyen álláspontot ismertetett Alekszandr Voroncov, az Orosz Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének Korea és Mongólia részlegének vezetője az Oroszország Hangjának adott interjúban.
A KNDK áprilisban hivatalosan is atomhatalommá nyilvánította magát. Az országgyűlés képviselői egy olyan törvényt fogadtak el, mely alapján a nemzetbiztonság biztosítása terén a hangsúlyt a nukleáris arzenálra fektetik. Egy évvel korábban Észak-Korea egy műholdat lőtt föl Föld körüli pályára. Az ENSZ BT elítélte Phenjan tevékenységét és szigorú szankciókat vezetett be. 2013 márciusában kezdődött meg az Egyesült Államok és Dél-Korea közös két hónapos hadgyakorlata, a KNDK pedig semmissé nyilvánította az 1953-ban befejeződött háború lezárásaként kötött fegyverszüneti szerződést. Ebben szerepe volt a hatoldalú tárgyalásoknak is Észak-Korea atomprogramjáról és annak, hogy 2009-ben a KNDK kilépett belőlük.
A KNDK egyik fő feladata, melyet Phenjan ebben a súlyos válságban próbál megoldani az, hogy megmutassa, semmi se térítheti el őket védelmi képességeik megerősítésétől és attól, hogy atomhatalommá váljanak. Észak-Korea számára egy nagyon fontos tényező volt az, amit múlt év végén láthatott. A hatoldalú tárgyalások résztvevői, főleg az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea azt bizonyították, hogy nem érdekeltek egyenrangú felekként folytatni a tárgyalásokat.
A 90-es évek közepén történt tömeges éhezések után Észak-Korea humanitárius segítséget kapott. Phenjan azonban a nehéz helyzetben is a rakétaprogramján dolgozott. Dél-Korea és az Egyesült Államok azt követelték a KNDK-tól, hogy élelmiszerért cserébe függessze fel kísérleteit. Washington és Szöul ismét készen állnak segítséget nyújtani Észak-Koreának, ha Phenjan teljesíti nemzetközi kötelezettségeit.
Az Egyesült Államok egy részről azt várja el, hogy reformálják, nyitottabbá tegyék a gazdaságot. Más részről viszont szankciókkal, elszigeteléssel és katonai fenyegetéssel szorongatják őket. Együttműködés, nyitottság a világ felé és teljes értékű kapcsolatok csak békés együttélés körülményei között lehetségesek. Amikor ez a feltétel nincs meg, helyette az elszigetelés politikáját folytatják, akkor kénytelenek azt a gazdasági rendszert megszilárdítani, ami jelenleg működik. A KNDK számára a legfontosabb, hogy biztosítani tudja túlélését és biztonságát. Ez az az ok, amely arra készteti őket, hogy létrehozzák és fejlesszék atomprogramjukat.
Annak ellenére, hogy a Koreai-félszigeten egyre több és több ultimátum hangzik el, Phenjan nem valószínű, hogy elsőként fog a szócsata folytatása helyett cselekedni. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy Észak-Korea nem támad elsőként. Ugyanakkor a helyzet bármilyen félreértés miatt kiéleződhet.
Forrás: ruvr.ru