http://komlomedia.hu/fotokiallitas/9-kulfold/3066-mali-beketeremtes-eroszakos-modszerekkel#sigProIde1a12319f7
Az idén márciusban az ENSZ BT ülésen Oroszország ENSZ-nagykövete, Vitalij Csurkin a következőket mondta azzal kapcsolatban, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén létesített ENSZ-misszió keretében „operatív beavatkozási brigádok” alakulnak: „Különlegesen aggasztónak tartjuk azt, hogy egyre nagyobb az eltolódás a béketeremtés erőszakos módszerei irányában. Fennáll a kockázat, hogy az, ami korábban kivétel volt, jelenleg mindennapi gyakorlattá válhat.
Lényeges megjegyzés ez – a kéksisakosok gyorshadtestté válása valóban a béketeremtésnek nem a legjobb módja. Meglehet, napjainkban más megoldás nem is létezik? A Mali északi részén az alkotmányos rend helyreállítása céljából folytatott akcióban, úgy tűnik, sokkal hatékonyabbnak bizonyul az, hogy az egyik fél alkalmaz katonai erőt, míg a másik a békét tartja fenn.
Mindössze egy évvel ezelőtt Alain Chouet, a francia hírszerzés tisztje azt írta a Le Figaro-ban, hogy „Franciaország, amely habozás nélkül minden erejét Kadhafi megsemmisítésére dobta (ezzel az iszlamisták előtt nyitva meg utat) és a nemzetközi közösséget arra szólítja fel, hogy ugyanilyen módon járjon el Basar al-Aszad esetében is, nem kívánja megmozdítani még az ujja hegyét sem, amikor a magukat iszlamistáknak nevező bűnöző hordák Malit darabolják fel”. Fennáll a veszély, hogy Malit követően az „iszlamisták” a szomszédos országokba indulnak, amelyek szintén Franciaország érdekkörébe tartoznak. Mali kormányának kérésére Franciaország nem könnyű döntésre szánta el magát: elvállalta a fegyveres banditák megsemmisítését.
A múlt év derekától folynak előkészületek a háborúra. Megszervezik a felderítést, előkészítik a haditechnikát. A januári csapásmérés stratégiája precízen kiszámított és hathatós. Földről és levegőből is lőnek. Az ellenfelet dezorganizálják és gyakorlatilag ellenállás nélkül az ország hegyes-pusztás vidékére szorítják ki, ahol egy külön kiképzett alakulat semmisíti meg azokat.
Április végére megsemmisítették a fő bázisokat, fegyvertárakat, a haditechnikát, elzárták a banditák mozgási lehetőségeit. Összesen csaknem egyezer fegyverest semmisítettek meg, beleértve a külföldi zsoldosokat is.
Nem állítható, hogy Maliban teljesen felszámolták volna a banditák illegális szervezetét. Nyilvánvaló, hogy a fennálló komoly nemzetiségi problémák mellett ez lehetetlen. Azonban immár nem létezik a nagyszabású harci cselekményekre orientált „hadsereg”.
Az óhatatlanul felmerülő hátrányok közül komoly a menekültek problémája. 2013 elejére a berber szakadárok és iszlamista csoportok akciói oda vezettek, hogy az országból 155 ezren menekültek ki. Az intervenció beindítását követően a törzsbeliek bűncselekményeiért való bosszútól tartva csupán Mauritániába mintegy 70 ezer mali berber és arab menekült. De ez elkerülhetetlen volt.
A franciák, meglehet, kitalálták, hogyan lehetne elkerülni az elhúzódó partizánellenes kampányt és közben megtartani a kivívott pozíciókat. Amint a túlélő banditák hosszú harcra rendezkednek be a „francia megszállók” ellen, Franciaország és Csád bejelenti a csapatkivonást, a BT pedig április 25-én határozatot fogad el, hogy július 1-vel Maliban békefenntartó kontingenst alakít ki 11200 katona és 1440 rendőr keretében. Természetesen, nem lesz könnyű dolguk. De az a munkájuk, hogy megvédelmezzék a békét.
Forrás: ruvr.ru