http://komlomedia.hu/fotokiallitas/9-kulfold/3544-kina-eros-parti-orseget-hozott-letre#sigProId1a01f0f4fc
Hivatalosan is megkezdte működését a kínai parti őrség új, erősebb szervezete, s ezzel több - fegyverekkel ellátott - hajó áll Kína vizeinek és halászainak szolgálatába - jelentette kedden a helyi média.
A Global Times című angol nyelvű napilap idézte a kormány nemrégiben kiadott körlevelét, amely szerint a szervezeten belül három tengeri rendészeti ágazat 11 alakulattal és annak alegységeivel működik majd - mintegy 6 ezer fős személyzettel - a partvidéki tartományi régiókhoz tartozó területeken.
A közös parancsnoksággal megszüntethetők lesznek az átfedések - nyilatkozott a lap szakértője, Jang Mian egyetemi professzor. Egyben elhárult az akadálya az eddig fegyvertelen adminisztratív rendészeti feladatokat ellátó egységeknek fegyverekkel történő felszerelése előtt - tette hozzá. Jang szerint ez változást hoz azokban a helyzetekben, amikor a kínaiak más országok parti őrségének fegyveres erőivel kerülnek szembe.
A hadsereg napilapjának szakértő kommentátora, Csang Csün-se szintén úgy vélte, az új felállású szervezet erősebb lett és a bűnüldözéshez "megfelelő, törvényes fegyverekkel" fog rendelkezni. Ezek segítik majd "a Kína tengeri jogait és érdekeit sértő cselekmények felderítését, és azok gyors, törvényszerű kezelését" - fogalmazott Csang.
A korábban a közbiztonsági tárca alá tartozó tengeri felügyelet és az agrárminisztérium és a vámhivatal által irányított halászati felügyelet együtt immár parti őrség néven a föld és forrásügyi minisztériumhoz került. A szervezeti összevonás deklaráltan a vízi rendészet hatékonyságát, "a területi vizeken az erőforrások és az ország szuverenitásának fokozottabb védelmét" hivatott szolgálni.
Megfigyelők megjegyzik, az úgynevezett illegális tevékenységek elleni kínai fellépések a jövőben megszaporodhatnak, különösen, hogy Kína fejlesztései révén az utóbbi években már nagyobb hajókat állított rendszerbe, amelyek hosszabb távon és hosszabb ideig képesek küldetésüket végrehajtani.
Kínának tengeri területi vitája van több szomszédjával, a Kelet-kínai-tengeren Japánnal, a Dél-kínai-tengeren pedig elsősorban a Fülöp-szigetekkel és Vietnammal. A környező országok azzal vádolják Kínát, hogy már eddig is erejét fitogtatva igyekezett a térségben érdekeit érvényesíteni. Peking ezzel szemben azt állítja, hogy a Washington által bátorított államok provokatív fellépése miatt kényszerül területi épségének "demonstratív védelmére".
Peking rossz szemmel nézi, hogy az Egyesült Államok - egy időben a Washington által meghirdetett visszatéréssel az ázsiai és csendes-óceáni régióba - fokozta katonai együttműködését helyi szövetségeseivel, Japánnal és a Fülöp-szigetekkel, de még Hanoival is.
Kína ragaszkodik ahhoz, hogy vitáit az érintett államokkal kétoldalú tárgyalásokon rendezze, amelyek során nyilván súlyát és erőfölényét is érvényesíteni tudja. A kínai vezetés egyértelműen kifejezte, hogy a szuverenitást és területi integritást érintő kérdésben nem hoz kompromisszumot, s a megfigyelők úgy látják: az új parti őrség is ennek szellemében fog eljárni, intézkedni fog azokon a vizeken, amelyeket Kína a magának vall.
Forrás: MTI