http://komlomedia.hu/fotokiallitas/9-kulfold/4708-brusszel-kelletlenul-de-elismeri-moszkva-igazat#sigProIdf8c4e82cc9
Brüsszel annak ellenére, hogy csökkenteni szeretné Moszkvától való gázfüggőségét, kezdi megérteni, hogy elsősorban Európa lesz a konfrontáció vesztese.
Günther Oettinger uniós energetikai biztos szavai szerint az energetika nem a legjobb objektum az Oroszországgal szembeni uniós szankciók számára. Azonkívül Oettinger kiemelte, hogy Brüsszel, végighallgatva Washington véleményét, önállóan fog dönteni. Amint a biztos mondta, „az Európai Unió, nem pedig az USA vásárol orosz földgézt”. Nyilatkozata egy héttel hangzott el az EU-csúcstalálkozó előtt, amelyen az Oroszország szembeni szankciók ún. „harmadik csomagjának” életbe léptetését vitatják meg az ukrajnai válsággal kapcsolatban.
Közben az orosz Gazprom újból kompromisszumkészségét bizonyította. A cég bejelentette, hogy több gázt kíván felhalmozni az európai tározókban, hogy télen teljesíthesse gázszállítási kötelezettségeit. Ezt az orosz energetikai holding vezetője, Alekszej Miller jelentette be. Elmondása szerint ha az ukrajnai tározókban a téli szezon előtt nem lesz 18 milliárd köbméter földgáz, akkor az Északi Áramlat és a Jamal-Európa gázvezeték (az ukrajnai tranzitfolyosó alternatívájaként) kapacitásai nem lesznek elegendőek az európai szükségletek fedezéséhez. A Gazprom vezetője közben meg van győződve arról, hogy a Déli Áramlat vezeték kialakításának köszönhetően megoldható lenne az ukrajnai tranzitrizikók problémája.
A Déli Áramlat kialakításának fontosságát váratlanul hangoztatta Günther Oettinger energetikai EU-biztos is. Úgy látszik, a küszöbön álló téli fagyok véleményük módosítására késztetik a nyugati politikusokat – véli Borisz Smeljov politológus.
– Az utóbbi időben Európa korlátozta a Déli Áramlat projekt megvalósítására irányuló munkálatokat geopolitikai megfontolásból. Azt tekintve feladatának, hogy csökkentse Oroszországtól való energetikai függőségét. Azonban ez a geopolitikai játék elhúzódott és majdnem katasztrófa szélére sodorta Európát.
Brüsszel már régóta politikai nyomásgyakorlásra használja fel az energetikát – véli Mihail Nejzsmakov.
– Azok után, hogy Ukrajnában megtörténtek a közismert események, Brüsszel nem egyszer módosította álláspontját. Bizonyára az európai tisztségviselők ezzel előnyösebb feltételeket kívánnak biztosítani maguknak, bizonyos kedvezményt remélnek kiharcolni az orosz Déli áramlat projektje realizálásától.
Szakvélemények szerint ez a politikai elsősorban az európai felhasználókra hat ki, hiszen a Déli Áramlat a rendkívül megbízhatatlan ukrajnai tranzit stabil alternatíváját jelenti. Úgy látszik, a helyzet kétértelműségét végre Brüsszel is érzékelte.
n>megállapodás születhet a nemzetközi erők közbelépéséről az ukrajnai polgárháború megfékezése érdekében. Ha ez megtörténik, a harcosokat a nemzetközi katonai erők fegyverzik le. Más megoldást nem látok.
Ukrajna jelenleg két táborra oszlik. Az egyik csakis Brüsszel, a másik csupán Moszkva iránt van bizalommal. Oroszország és Európa közös erőfeszítései révén bizonyára rendezni lehetne az ukrajnai válságot. Az európai országok fővárosaiban, úgy látszik, ezt nem ellenzik: ugyanis kezdik megérteni a Moszkvával való szembenállás (amelyet egyébként Washington erőltet rájuk) kilátástalanságát.
Forrás: ruvr.ru