A moszkvai tőzsdén az év eleje óta az ötszörösére nőtt a kínai jüannal való kereskedelem mértéke a Nyugat Oroszországgal szemben alkalmazott szankcióinak a hátterében.

Ez a tendencia pedig egyre nagyobb lendületet vesz. Abszolút értékben a moszkvai tőzsdén a jüan/rubel párosban végrehajtott kereskedelem augusztusban meghaladta a 800 millió dollárt, ami 9-szer magasabb az előző év azonos időszakához képest. Vajon ez az amerikai dollár ”végének kezdetét” jelenti?

Kína Oroszország legnagyobb külkereskedelmi partnere. 2013-ban a kétoldalú kereskedelem összege 89 milliárd dollárt ért el. 5 év múlva az orosz-kínai kereskedelemnek el kell érnie a két ország vezetője által kitűzött 200 milliárd dolláros szintet. Viktor Ivanter közgazdász szerint az ilyen mértékű kereskedelem mellett furcsa lenne az elszámolás során dollárt használni a kínai jüan helyett.

Ostobaság, amikor devizában vásárolunk egy Kínában gyártott terméket, amíg ők egy Oroszországban gyártottat vásárolnak. Ezen kívül az amerikai vezetés viselkedése nem teszi megbízható valutává a dollárt. Ezért nem meglepő, hogy Kína, Oroszország és más országok igyekeznek elhatárolódni a dollártól. És ha bár ez nem egy gyorsan zajló folyamat, mégis úgy vélem, hogy a belátható jövőben a dollár elveszíti jelentős pozícióját világvalutaként. Annál is inkább, mivel Oroszország és Kína a saját nemzeti valutájukban igyekeznek elszámolni.

Az orosz pénzügyminiszter helyettes, Alekszej Mojszejev szerint Oroszország és Kína már a közeljövőben jüanban és rubelben számoltathatják el a kereskedelmi forgalmuk felét. A Gazprom például mérlegeli annak a lehetőségét, hogy Kína jüanban fizesse ki a gázt a mintegy 400 milliárd dollár értékű hosszú távú szerződések esetén. A szakértők szerint egy harmadik ország pénznemének a kizárása az orosz-kínai kereskedelemből jelentős mértékben erősítené a rubel és a jüan pozícióját globális színtéren. Az orosz Távol-Kelet Intézet szakértője, Andrej Osztrovszkij megjegyezte az orosz vállalatok azon törekvését, miszerint az amerikai dollár helyett nemzeti valutában szeretnének elszámolni.

Az Európai Unió és Japán szankcióinak a figyelembe vételével az orosz cégek jelentős része a kínai és a hongkongi bankrendszerre kezdett el összpontosítani. A nagy cégek, mint a Megafon és a Norilsk Nickel a betéteinek egy részét már átkonvertálta amerikai dollárból jüanba és hongkongi dollárba, és kínai bankokban helyezte el azokat. És ez csak a folyamat kezdete.

A befektetők a kínai jüannal történő kereskedelem további növekedését jósolják a moszkvai tőzsdén egészen 1,3-2,0 milliárd jüanig az elkövetkező fél évben. A továbbiakban pedig ez a szám az orosz-kínai kereskedelem növekedésével arányosan fog emelkedni.

Forrás: ruvr.ru