http://komlomedia.hu/fotokiallitas/9-kulfold/5428-orosz-politologusok-putyin-a-donyec-medence-miatt-uzent-a-krimmel#sigProIda9fde97018
Vlagyimir Putyin a Donyec-medence miatt üzent a Krímmel Oroszországnak és a külföldnek, és nem ismerte be a félsziget elcsatolását - mutatott rá egy Kreml-párti politológus az orosz államfővel készült és vasárnap a Rosszija 1 állami televízióban teljes terjedelmében sugárzott interjút elemezve. Ellenzéki kollégája szerint miközben a Krímet gyorsan és vér nélkül vette el Oroszország, addig a Donyec-medencei konfliktus nagyon kevés kézzelfogható eredményt hozott Putyinnak, ezért kellett a nyilvánossághoz fordulnia.
Semmi kifogásolható nincs az elnök szavaiban - vélekedett Andrej Bogdanov Kremlhez közeli politológus A Krím - A hazatérés című filmben elhangzott interjúról. Szerinte az orosz államfő finoman, visszafogottan, őszintén nyilatkozott, és azzal a céllal tette ezt, hogy mindenki értse őt Oroszországban. Nyugaton pedig nem tudnak belekötni a szavaiba, jogilag nem érheti kifogás a Krímmel kapcsolatos elnöki kinyilatkoztatást. Azt sem lehet ráfogni, hogy Putyin beismerte volna az annektálást - mondta Bogdanov az MTI-nek.
A Kreml-párti orosz politológus úgy látja, azon kívül, hogy egy éve történt meg a Krím Oroszországgal való újraegyesítése, az interjú közzététele nyilvánvalóan összefügg a Délkelet-Ukrajnában zajló eseményekkel. A Rosszija 1 televízió által készített dokumentumfilmmel és az államfő megnyilatkozásával az a szándék, hogy ráirányítsák a krími lakosság és mindenki más figyelmét arra, "mi lett volna, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy történtek egy évvel ezelőtt, és elvileg történhetett volna úgy is, ahogy Kelet-Ukrajnában" - mondta. Szerinte a Krímben az ukrán és az orosz katonaság is összecsaphatott volna, hiszen akkor még az ukrán hadsereg egységei is ott állomásoztak a félszigeten. Abból pedig semmi jó nem sült volna ki - fogalmazott a Kremlhez közeli politológus.
Andrej Bogdanov párhuzamot vont az egy évvel ezelőtti krími népszavazás és az Ukrajna függetlenségének kikiáltását megelőzően, 1991. december 1-jén tartott országos népszavazás között. A referendum megelőzte a Szovjetunió mint nemzetközi jogi szubjektum és geopolitikai tényező megszűnését, valamint a Független Államok Közösségének létrehozatalát kimondó megállapodást is, amelyet az orosz, az ukrán és fehérorosz államfő írt alá december 8-án.
A hivatalos adatok szerint 1991. december 1-jén Ukrajnában a szavazók 90,32 százalék mondott nemet a Szovjetuniótól való elszakadásra. Az orosz politológus azt állította, hogy a Krímben a többség már akkor az Oroszországgal való újraegyesítésre szavazott, és úgy vélte, hogy a tavalyi népszavazáson a krímiek csak megerősítették, amit 1991-ben már kimondtak.
Bogdanov hozzátette, hogy több mint 23 évvel ezelőtt az ukrán vezetés kihasználta a Szovjetunió darabokra hullását, és csak azt követően tartott népszavazást, hogy már eldöntötte a szakítást a szövetséggel. A Kreml-párti orosz politológus szerint Ukrajna is szétesőben volt, és ezzel a helyzettel élt tavaly Oroszország, azaz a Krím.
Dmitrij Oreskin ellenzéki politológus az MTI-nek kifejtette: érthető a Vlagyimir Putyinnal készített interjú időzítése, hiszen egy év telt el a Krím Oroszországhoz csatolása óta, így épp ideje annak, hogy az elnök üzenjen az embereknek, miért történt és történik mindez.
"Miközben Oroszország a Krímet gyorsan és vér nélkül vette el a nemzetközi közösség és a társadalom szeme láttára - minthogy senki sem számított erre a lépésre -, addig a következő lépése nagy áldozatok, véres harcok, szörnyű pusztítás árán, hosszadalmasan ment végbe, mintegy 6 ezer halottal és nagyon kevés kézzelfogható, propagandisztikus eredményt hozva Putyinnak" - utalt Oreskin a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktusra. Szerinte emiatt kellett most az orosz államfőnek felhívni a figyelmet magára és emlékeztetni az embereket arra, miért hozták meg a Krímmel kapcsolatos döntéseket. Emellett az őszintének ható kinyilatkoztatással az a Kreml célja, hogy megállítsa a lakosság kiábrándulását, amelyet a gazdasági gondok eredményeznek.
Putyin azt a már ismert érvelést ismételte meg az orosz állami tévének adott interjúban, hogy "igen, be kellett vonulnunk a Krímbe, ott vártak bennünket, meg kellett védenünk az orosz lakosságot, különben ott ugyanaz történt volna, mint a Donyec-medencében" - mutatott rá Oreskin. Szerinte ugyanakkor a helyi katonai sikerek - az ukrán csapatok gyűrűbe zárása Debalcevénél és a donyecki repülőtér elfoglalása - ellenére Putyin gyakorlatilag vereséget szenvedett Délkelet-Ukrajnában. Ezt azzal támasztotta alá a politológus, hogy szerinte nem sikerült megteremteni Novorossziját, az Új Oroszországot, bár azt a szakadárok tavaly kikiáltották. Az Oroszországgal szimpatizáló militáns szerveződések ellenőrzése alatt ugyanis az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyéknek csupán egyharmadát kitevő terület áll. Ezek a szerveződések pedig nem képesek ezt a területet megtartani és ellátni Moszkva segítsége nélkül.
"Minthogy a véres fegyveres konfliktus elhúzódott, és a Krím megszerzése óta eltelt egy évben romlott a helyzet Oroszországban, Putyinnak a tömegek élére kellett állnia, meg kellett mutatnia, hogy optimista, hogy igaza van. Ez a dokumentumfilm és az elnök nyilatkozata azt is mutatja, hogy ő nem bánt meg semmilyen döntést, és azt érzékeltette, hogy az orosz lakosságnak, az üzleti életnek a gazdasági helyzet további romlására, a nemzetközi elszigeteltség erősödésére kell felkészülnie. Arra is, hogy növekedhet a kiábrándultság az országon belül, és hogy a Putyint körülevő hatalmi eliten belül is erősödhetnek az ellentétek" - vélekedett Oreskin. Szerinte az elnök egyfajta közös gondolkodást, platformot kínál az őt támogatóknak, azoknak az egyesülésére, akik a Krím Oroszországgal való egyesítésében is támogatták őt.
Forrás: MTI