Hivatalosan is jóváhagyták az Irán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) között létrejött megállapodást - jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője Bécsben.

"Egyezségre jutottunk" - írta Mogherini Twitter-oldalán az egyeztetéseket lezáró plenáris ülést követően, aláhúzva, hogy ezzel huszonegy hónapja tartó tárgyalások értek véget.

A nagy jelentőségű megállapodást a Teherán atomprogramja körül Irán és a nagyhatalmak között tizenhárom éve fennálló vitát követően fogadták el a felek.

Obama: Irán számára minden utat elzárt a megállapodás a nukleáris fegyverkezésre

Irán számára minden utat elzár a nukleáris fegyverkezés előtt az a megállapodás, amelyet Teherán és a nemzetközi közösség képviselői kötöttek Teherán vitatott atomprogramjáról - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök kedden Washingtonban, az egyezség létrejöttének bécsi bejelentését követően.

Megerősítette, hogy a megállapodás értelmében az Irán elleni nemzetközi szankciókat feloldják, de ha Teherán nem teljesíti a tárgyalások során vállalt kötelezettségeit, akkor visszaállítják őket.

A megállapodás nem a bizalomra, hanem az ellenőrzésre épül - szögezte le Barack Obama. Hangsúlyozta: Irán atomipari tevékenységét az egyezségnek köszönhetően mostantól szigorúan ellenőrizni fogja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.

Az amerikai elnök azt is leszögezte, hogy megvétózza hazája kongresszusának bármilyen határozatát, ha az akadályozni próbálja az iráni atomprogramról most bejelentett megállapodás megvalósítását. A washingtoni Fehér Házban beszélve hangoztatta, hogy olyan lehetőségről van szó, amely lehetővé teszi, hogy "új irányba mozduljanak el", ezért mindenképpen meg kell ragadni.

A megállapodás kongresszusi jóváhagyásáról rendelkező, áprilisban elfogadott jogszabály szerint a törvényhozásnak 60 napja lesz felülvizsgálni az egyezséget, majd döntenie kell arról. Ugyanakkor a törvényben az áll, hogy ha a kongresszus elutasítja a megállapodást, Obama megvétózhatja ezt a döntést. Az elnöki vétó helybenhagyásához a 100 tagú szenátus 34 tagjának szavazata kell, tehát a kormány végső soron - jegyzik meg amerikai elemzők - mindössze 34 szenátor támogatásával el tudja fogadtatni a megállapodást. Ez még abban az esetben is sikerülhet, ha akár tíz demokrata párti szenátor is az egyezség ellen szavaz.

A Demokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Nancy Pelosi kedden közölte, hogy hétfőn este tárgyalt Obamával a megállapodásról. "Az agresszív korlátozások és ellenőrzések jelentik a legjobb hosszú távú tervet annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A kongresszus szigorúan felül fogja vizsgálni a megállapodás részleteit" - írta közleményében Pelosi.

Az azonban borítékolható, hogy a törvényhozásban többségben lévő republikánusok ellenezni fogják a megállapodást, amely Obama külpolitikájának talán eddigi legfontosabb eredményének számít.

Ezt jelzi, hogy Lindsay Graham szenátor, republikánus elnökjelölt-aspiráns kedden "borzasztónak" nevezte a megállapodást, Bob Corker, a felsőház külügyi bizottságának elnöke pedig arról beszélt, hogy az egyezséget egyelőre "mély szkepticizmus" övezi a felülvizsgálat kezdetén.

Mitch McConnell, a washingtoni szenátus republikánus többségének vezetője vasárnap úgy nyilatkozott: a nukleáris megállapodást "nehéz lesz eladni" a kongresszusnak. Mindazonáltal azt is elismerte, hogy a megállapodás kongresszusi felülvizsgálatáról szóló törvény alapján a kormány jó eséllyel mégis keresztülviheti az akaratát.

Keddi beszédében az amerikai elnök elismerte, hogy a megállapodás nem fog megoldani minden nézeteltérést az Egyesült Államok és Irán között. Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy atomfegyverrel rendelkező Irán még veszélyesebb lenne a közel-keleti térségre nézve. Azokat a szankciókat nem fogják feloldani, amelyeket a terrorizmus támogatása és a térség destabilizálása miatt vetettek ki Teheránra - szögezte le.

Barack Obama arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok annak idején a Szovjetunióval is kötött fegyverkorlátozási egyezményeket, és azokhoz hasonlóan az Iránnal hozott megállapodás is az ország nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.

Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) kedden reggel jelentették be, hogy átfogó megállapodást kötöttek Teherán vitatott atomprogramjának nemzetközi ellenőrzéséről.

Az egyezség legalább tíz évig gátat vet annak, hogy Irán atomfegyver előállítására alkalmas mennyiségű és minőségű hasadóanyagot állítson elő; cserében pedig legkorábban a jövő év elején feloldják az ellene hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat, a fegyverszállítási embargó nagy része azonban még évekig érvényben marad.

A megállapodás tizenhárom éven át tartó diplomáciai huzavona és egyeztetések után jött létre. A nyugati hatalmak azzal vádolták Teheránt, hogy nukleáris fegyver kifejlesztésén dolgozik, bár Irán ezt mindig is tagadta.

Izraelben máris ostorozzák a megállapodást

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint történelmi léptékű súlyos hiba az Iránnal kötött nemzetközi alku Teherán vitatott atomprogramjáról. Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélik a kedden született megállapodást.

Netanjahu kijelentette, lehetőségei szerint Izrael mindent elkövet, hogy megfékezze Irán nukleáris törekvéseit. "Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez" - értékelte az Irán és a hatok elnevezésű országcsoport között (az ENSZ BT öt állandó tagja, azaz Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, továbbá Németország) megszületett egyezményt az iráni atomprogramról.

"Eltávolítottak számos korlátozást, amelynek meg kellett volna ebben akadályoznia" Iránt - tette hozzá az izraeli kormányfő Bert Koenders holland külügyminiszterrel kedden folytatott jeruzsálemi tárgyalásai előtt a katonai rádió értesülése szerint.

Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes közleményt adott ki, mely szerint "a Nyugat megadta magát a gonosz Irán által vezetett tengelyének".

"Nagyon súlyosak a belátható jövőben az egyezmény következményei"- állította bírálatában Hotoveli. "Irán tovább terjeszti minden irányba terrorsejtjeinek áttéteit, folytatja a Közel-Kelet lángba borítását, és a legrosszabb, hogy hatalmas lépést tesz majd a nukleáris állammá válás felé."

"Izrael mindent el fog követni, hogy megakadályozza a megállapodás életbe léptetését" - zárta közleményét.

Miri Regev volt katonai szóvivő, jelenlegi kulturális és sportminiszter "a szabad világ és az emberiség számára rossznak" nevezte az atomprogramról kötött alkut.

Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezető politikusa az egyezmény nyomán felszólította Netanjahut, hogy "azonnal hagyjon fel az amerikaiakkal való szembenállással".

"Most, hogy ténykérdés lett ez a veszélyes, romboló megállapodás Iránnal, Netanjahunak fel kell hagynia végzetes próféciáival, észhez kell térnie, és össze kell fognia másokkal Izrael helyzetének javítása és érdekeinek védelme érdekében, különösen amikor majd az egyezményt végrehajtják" - jelentette ki Jahimovics.

A katonai rádióban megszólaló - az ellenzéki, centrista Tnua, vagyis Mozgalom pártot vezető - Cipi Livni volt külügyminiszter szerint "az egyezmény drámai, és Izrael nincs jelen benne". Livni megígérte, hogy az ellenzék is részt vesz majd a megállapodás gyakorlatba iktatása ellen folytatott küzdelemben.

Livni Benjámin Netanjahu miniszterelnököt okolta az alku megszületése miatt. Mint mondta, "naivitás azt hinni, hogy elérsz valamit egy jó beszéddel valahol", amivel a kormányfőnek az amerikai kongresszusban március elején elmondott - az iráni megállapodást már akkor elutasító - szavaira utalt.

"Én nagyon gyakorlatias ember vagyok, tudok beszélni a világgal, s tudom, miként lehet eredményeket elérni. Az ügyek megfelelő intézésével értem el minden eredményt a palesztin ügyben is, és nem jó beszédekkel"- tette hozzá bírálatában.

Izrael és Irán között kiváló diplomáciai, gazdasági és katonai együttműködést volt Reza Pahlavi sah idején, de az 1979-es iszlám forradalom után fokozatosan megromlott a két ország viszonya. Mahmúd Ahmadinezsád előző iráni elnök többször is éles kirohanást intézett Izrael ellen, s 2012-ben egyebek között kijelentette, hogy "Izraelt egy nap letörlik a térképről".

Gyengült a rubel, és nagyot esett az olajár a megállapodás hírére

Komoly esésnek indult a kőolaj ára a világpiacon kedden arra a hírre, hogy létrejött a megállapodás az iráni atomprogramról hat nagyhatalom és az iszlám köztársaság között.

A piacok már a hivatalos bejelentés előtt elkezdték beárazni a lehetséges új fejleményt, az atomprogramról szóló történelmi megállapodást. Ennek eredményeként feloldhatják az Iránnal szemben érvényben lévő gazdasági büntetőintézkedéseket, ez pedig lehetővé tenné, hogy Irán jelentősen növelje kőolajexportját.

Az északi-tengeri Brent fajtából egy hordó (159 liter) nem egészen 1 dolláros, vagyis 1,66 százalékos áreséssel 57,19 dolláron forgott néhány perccel fél 11 előtt. Az amerikai WTI fajta ára szintén majdnem 1 dollárral - 1,88 százalékkal - csökkent, 51,22 dollárra.

Esett az orosz rubel árfolyama is. A dollárral szemben az 57-es szint közelébe, majdnem 1 százalékot gyengült, az euróval szemben szintén 1 százalékot gyengült, 62,80-ig.

A kőolaj Oroszország fő exportterméke. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) becslése szerint Oroszország idén naponta átlagosan 10,5 millió hordó kőolajat termel ki.

Forrás: MTI