• 
• 
• 
•  

Az ukrajnai és szíriai konfliktus állt a középpontban, a felek egyetértettek a párbeszéd folytatásában, de áttörésre a kétoldalú viszonyban eleve senki sem számított - írták Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár Szocsiban folytatott tárgyalásairól, politikai hangsúlyeltolódásokkal a szerdai orosz lapok.

A Kommerszant című gazdasági napilap szerint a tárgyalások nyomán Ukrajna ügyében az orosz és a német vezetés álláspontja a korábbinál is összebékíthetetlenebbé vált. A lap, amely sorra vette a közös sajtótájékoztató során tett nyilatkozatokat - beleértve a Donyec-medencei konfliktus okaira, az emberi jogok ügyére és a be nem avatkozásra vonatkozókat -, helyszíni tudósítása szerint úgy érzékelte, hogy a Putyin és a Merkel közötti "szakadék percről percre szélesedett".   

A Vedomosztyi című gazdasági napilap azt emelte ki, hogy Merkel szerint a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséhez előbb kell biztosítani Kijev hozzáférését a saját határaihoz és csak aztán megtartani a helyi választásokat, először meg kell teremteni a fegyvernyugvást és csak azután rendezni a kelet-ukrajnai területek státusát. Putyin a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy senki sem vesz el semmit Ukrajnától és hogy Kijev maga szigetelte el az ország keleti területeit.   

Mindkét vezető egyetértett ugyanakkor abban, hogy a minszki megállapodásoknak nincs alternatívájuk.    

A Kremlhez közel álló Izvesztyija arról írt, hogy a felek egyetértettek az ukrajnai rendezésről tárgyaló orosz-ukrán-német-francia, "normandiai formátum" megőrzésében, valamint abban, hogy a minszki megállapodásokat az összes érintett félnek be kell tartania.   

"Angela Merkel közölte, hogy ebben az esetben szeretné elérni a szankciók visszavonását" - fogalmazott a lap.   

Az Izvesztyija ugyanakkor idézte Dmitrij Peszkovot, az orosz elnöki hivatal szóvivőjét, aki elmondta, hogy a minszki megállapodások egyik vezető szerint sem működnek. A lap fontosnak tartotta rámutatni, hogy Putyin és Merkel a felek közötti ellentétek ellenére megerősítette: Moszkva és Berlin továbbra is törekszik a politikai és a gazdasági együttműködésre.    

A problémáról elsőként tudósító, Novaja Gazeta című független napilap a hangsúlyt arra helyezte, hogy Merkel a tárgyaláson a csecsenföldi melegek jogainak biztosítására kérte Putyint.

 

Merkel: a Moszkva elleni szankciók feloldásához végre kell hajtani a minszki megállapodásokat

Az Oroszország ellen bevezetett európai szankciók feloldása csakis a kelet-ukrajnai válság rendezéséről megkötött minszki megállapodások végrehajtása esetén lehetséges - jelentette ki Angela Merkel német kancellár, miután kedden Szocsiban megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A közös sajtótájékoztatón Merkel ugyanakkor rámutatott, hogy "nem történt haladás a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésében". Az orosz elnök "szerény eredményekről" beszélt.   

Putyin kiemelte: Oroszország és Németország egyaránt megerősítette, hogy az összes érintett félnek be kell tartani a minszki megállapodásokat és hogy "nincs alternatívája" a normandiai formátumnak. Kifejezte reményét, hogy abban Franciaország a választások után is fenntartja szerepét.        

"Nem lehet új célokat kitűzni a régiek teljesítése nélkül" - mondta az orosz vezető.   

A német kancellár ugyancsak arról szólt, hogy "nem célszerű új megállapodást kötni. Amíg azonban a német vezető arról beszélt, hogy előbb biztosítani kell Ukrajna hozzáférését a saját államhatárához és azután kell hozzákezdeni a politikai rendezéshez és a helyi választások megszervezéséhez, Putyin annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Kijev közvetlen párbeszédbe bocsátkozzon a szakadár köztársaságok vezetőivel.   

Merkel elvetette annak lehetőségét, hogy Kelet-Ukrajnában egy ENSZ-misszió vegye át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szerepét, és hangoztatta, hogy utóbbiaknak minden támogatást meg kell kapniuk. Putyin hangsúlyozta, hogy kárt okozott a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseknek az EBESZ-megfigyelő halála.   

Putyin - ugyancsak az ukrajnai válsággal kapcsolatban - hangsúlyozta, hogy a világ közvéleményének "nincs joga elfeledni" a három évvel ezelőtti odesszai tragédiát, amikor ukrán nacionalisták oroszajkú tüntetőkre rágyújtották a szakszervezeti székházat. Az incidensnek 48 halálos áldozata volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tetteseket még mindig nem vonták felelősségre.   

A német kancellár közölte, hogy a tárgyaláson a csecsenföldi melegek jogainak biztosítására kérte Putyint, miután a sajtóban jelentések jelentek meg a csoport tagjainak üldöztetéséről. A német kancellár hangoztatta a civil szervezetek és a gyülekezési jog fontosságát, és szót emelt az Oroszországban a közelmúltban betiltott egyház, a Jehova Tanúi mellett.   

Putyin elmondta, hogy a vendégével folytatott megbeszélésein szóba került a Kreml elleni tüntetések ügye. Az orosz elnök szerint ezek részvevőivel szemben a rendfenntartó erők a törvényes keretek között jártak el, és nagyobb önmérsékletet tanúsítva léptek fel, mint kollégáik az Európai Unióban.            

A tavalyi amerikai elnökválasztás orosz hackerek által történt állítólagos megzavarását firtató kérdésre válaszolva Putyin hangoztatta, hogy Oroszország sohasem avatkozik be más országok politikai életébe. Reményét fejezte ki, hogy ettől a többi állam is tartózkodik majd Oroszország esetében, történjék a beavatkozás akár közvetlenül, akár civil szervezeteken keresztül.   

Merkel közölte, "nem fél attól", hogy kívülről fogják majd befolyásolni a szeptemberi Bundestag-választásokat.   

"Természetesen az orosz katonai doktrína meghatározó része a hibrid hadviselés. De határozottan abból indulok ki, hogy Németországban mi magunk fogjuk lefolytatni a választási kampányt" - mondta. Szavai szerint Berlin "foglalkozni fog a kérdéssel", ha "durva dezinformációt" észlel.        

Putyin elmondta, hogy a tárgyalások során mindkét fél elítélte a vegyi fegyver Szíriában történt bevetését. Egyetértettek abban, hogy szükség van az Idlíb tartományban történt incidens pártatlan kivizsgálására és a felelősök megbüntetésére.   

Az orosz elnök hangot adott meggyőződésének, hogy az Egyesült Államok részvétele nélkül lehetetlen a szíriai válság hatékonyan rendezése. A német kancellár úgy vélekedett, hogy Moszkva és Berlin elmélyítheti együttműködését a terrorelhárítás terén.   

Merkel konstruktív partnernek nevezte Oroszországot a G20 csoporton belül. A német kancellár hivatalosan elsősorban azért találkozott Putyinnal, hogy előkészítse a csoport júliusi hamburgi csúcstalálkozóját.

Forrás: MTI