Mark Zuckerberg, a Facebook alapító vezérigazgatója nem kíván megjelenni a londoni alsóház illetékes bizottságának meghallgatásán, amelyen arról kérdezték volna, hogy a Cambridge Analytica (CA) nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég miként használhatott fel több tízmillió Facebook-profilt a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban.

A CA egyik volt alkalmazottja a bizottság keddi meghallgatásán egyenes utalást tett arra, hogy egy hasonló profilú másik cég, amely "minden bizonnyal" együttműködött a CA-val, a brit EU-tagságról 2016-ban tartott, a kilépést pártolók által szűk, 51,9 százalékos többséggel megnyert népszavazás eredményét is befolyásolhatta.   

A The New York Times című amerikai és a The Guardian című brit napilap egyidejűleg közölt minapi feltáró riportja szerint a londoni székhelyű, New Yorkban is irodát fenntartó Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szóló reklámokkal, politikai üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, tudtuk nélkül.   

A Cambridge Analytica alapítói, illetve befektetői között van Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök volt tanácsadója, aki egy ideig a cég alelnöke volt, és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója.   

Az ügyet feltáró oknyomozó médiatevékenységbe bekapcsolódott a Channel 4 nevű, kereskedelmi alapon működő, de közszolgálati feladatokat is ellátó brit televíziós csatorna. A cég Sri Lanka-i üzletembernek álcázott riportere a Channel 4 beszámolója szerint rejtett kamerájával felvette, amint Alexander Nix, a Cambridge Analytica vezérigazgatója elmondja, cége milyen lejárató kampányokkal tud hitelteleníteni politikai riválisokat.   

A Cambridge Analytica állítólag még 2014-ben megszervezett egy kvízjátékot a Facebookon, azzal a meghirdetett céllal, hogy a résztvevők elemzést kapnak tipikus személyiségjegyeikről. A játékban 270 ezer Facebook-profil tulajdonosa vett részt, és a cég az ő Facebook-ismerőseik hálózatának elérésével fért hozzá összesen 50 millió, zömmel amerikai Facebook-profil tulajdonosának adataihoz, tudtuk és beleegyezésük nélkül.   

Mindezek alapján a londoni alsóház digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős bizottságának elnöke, Damian Collins a múlt héten levelet intézett Mark Zuckerberghez, kérve, hogy a Facebook vezérigazgatója jelenjen meg a bizottság előtt és válaszoljon a testület kérdéseire.   

Zuckerberg azonban a Facebook által kedden ismertetett válaszlevelében közölte: maga helyett vagy Mike Schroepfert, a cég technológiai vezetőjét, vagy Chris Cox termékfejlesztési ügyekben illetékes vezérigazgató-helyettest delegálná a meghallgatásra. Zuckerberg levele szerint ők azok, akik kellően széleskörű szakértelemmel tudnak válaszolni a londoni parlamenti bizottság "e bonyolult ügyben felmerülő" kérdéseire.   

Damian Collins bizottsági elnök a BBC-nek nyilatkozva kedden azt mondta: az alsóházi testület "jobb híján" Chris Cox termékfejlesztési vezérigazgató-helyettest várja a húsvéti parlamenti szünet utáni első héten.   

Christopher Wylie, a Cambridge Analytica egykori kutatási igazgatója, aki elsőként tett közzé értesüléseket a Facebook-adatok gyűjtéséről és felhasználásáról, ugyanennek a bizottságnak a keddi meghallgatásán azt mondta: meggyőződése szerint az Aggregate IQ nevű kanadai adatkezelő cég, amelynek szolgáltatásait az EU-népszavazás Brexit-táborát összefogó Vote Leave kampánycsoport használta, gyakorlatilag a Cambridge Analytica társcége volt és merített a CA adatbázisából.   

A Vote Leave csoportot az elmúlt napokban az a vád érte, hogy csalárd módszerekkel, más Brexit-párti kampánycsoportokkal összejátszva túllépte törvényes kampányköltség-keretét. E vádakat a brit választási bizottság vizsgálja.   

Wylie a keddi bizottsági meghallgatáson azt mondta: meg kell vizsgálni azt is, hogy az Aggregate IQ adathasználati tevékenysége megfelelt-e a törvényi előírásoknak a népszavazási kampányban.    

A volt CA-alkalmazott szerint "teljesen ésszerű az a feltételezés", hogy az Aggregate IQ nagyon jelentős szerepet játszott a Brexit-tábor népszavazási győzelmében, és az is, hogy az EU-referendumon más eredmény születhetett volna, ha nem történt volna "csalás".

Forrás: MTI