Több tíz-, de akár több százmilliárd forintjába is kerülhet a bankoknak, ha lavinát indít az a jogerős bírósági döntés, amely tisztességtelennek minősítette eltérő árfolyamon számolni a devizahitel folyósítását és törlesztését.

A Szegedi Ítélőtábla ugyanis egy konkrét esetben tisztességtelennek mondta ki azt a gyakorlatot, hogy a devizahitel folyósításánál a vételi, a törlesztésénél viszont az eladási árfolyamon számol a bank. Így ugyanis az adósnak eleve többet kell törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. A jogerős ítélet szerint ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, visszamenőleges hatállyal.

A döntés egyelőre mindössze annyit jelent, hogy a pert indító Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete elnökének, Kásler Árpádnak az OTP köteles visszafizetni a vételi és eladási, illetve a vételi és a középárfolyam között évek óta felhalmozódott különbözetet. Ugyanakkor OTP Bank nem fogadja el az ítéletet és felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.

A hazai hitelpiacon a perelt eljárás bevett gyakorlat, s a két árfolyam között akár 1-6 százalékos különbség is lehetett. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke nem lenne meglepve, ha a Kúria helybenhagyná a másodfokú ítéletet. Ezért szerinte meg kellene előzni, hogy perek ezrei induljanak el a döntés nyomán - amire, úgy véli, komoly esély van -, feleslegesen terhelve a bíróságokat. A legjobb megoldás az lenne, ha az ügyet központilag feloldanák egy 6-8 éves programmal, melyben a terheket megosztják a bank és az ügyfelek között - mondja.

A megoldást bonyolítja egy közelmúltbeli európai bírósági döntés, mely egy magyar közérdekű kereset alapján kimondta: ha egy bíróság érvénytelenít egy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen szerződéses feltételt, azt a szolgáltatóval ugyanilyen szerződést kötő további fogyasztóknak sem kell betartaniuk. De ahhoz, hogy a mostani ügynek is általános következménye legyen, közérdekű keresetet kellene indítania - és megnyernie - az ügyészségnek, a fogyasztóvédelmi szerveknek vagy a PSZÁF-nak.

Forrás: hetivalasz.hu