A gazdasági függés eljutott arra a szintre, hogy lassan gazdasági gyarmatként lehet Magyarországot kezelni, hiszen ilyen szerencsétlenül sehol nem alakult a magyar kkv-szektor helyzete az EU-ban – kezdte előadását Raskó György agrárvállalkozó, a Magyar Külgazdasági Szövetség társelnöke lapunk és a Magyar Külgazdasági Hivatal közös konferenciáján.

A külföldi tőkétől nem csak erős a függés, hanem ez növekszik is. A húsz legnagyobb exportbevételt hozó vállalat közül csak kettőben, a Molban és a Richter Gedeonban van magyar vezetés. A kis- és középvállalkozások kevesebb, mint 1 százaléka jut ki a külpiacra, a saját tőkéjét pedig a kkv-k kevesebb, mint 2 százaléka tudta növelni 2004 óta.

Nem igaz az, hogy más, akár uniós országok nem élnek különféle trükkökkel, hogy hogyan segítsék saját kkv-ikat – mondta Raskó. A potenciális vevőkör felkutatása, a termelés előfinanszírozása, a célországban is megfelelő biztosítékot adó szerződés megkötése, a vevő fizetési kockázata, vagy épp nemfizetés esetén a célországban történő érdekérvényesítés mind olyan problémát jelent a kis cégek számára, amely exportálható termékkel bír, ám komolyabb segítséget nem kap. Raskó példának egy olyan kis magyar céget hozott fel, amely ígéretesen indult, ám a külpiacra Oroszországban próbált fellépni, és jelentős kultúrsokként érte, hogy a repülőtéren lehetséges üzleti partnere luxusautóval és fegyveresekkel várta.

A Magyar Főnix program szolgálhatna a hazai kkv-szektor komplex állami segítségére. Ez a sikeres külpiacra lépéshez kellő pénzügyi és humánerőforrást segítene biztosítani, felkarolná az innovatív kkv-kat, a humán tőkére is koncentrálna, valamint segítene koncentrálni az uniós és a magyar kkv-fejlesztési forrásokat. Szükség van szerinte a kereskedőházakra is, ha kell, akkor akár állami támogatással, legfeljebb később privatizálhatnák őket. A karcsúsítás és a takarékoskodás szükséges ahhoz, hogy az állam hajlandóságot mutasson arra, hogy ilyen területen beruházzon.

Az élelmiszeriparban óriási potenciál van, erre mindenképp külön energiát kell fordítani. Magyarországon most 7 milliárdos az élelmiszeripari export, Ausztriában 9,5 milliárdos, ahol pedig marginális a mezőgazdaság, ez számunkra szégyen – említette saját szakterületét Raskó. Egy jó kereskedőház ezt pillanatok alatt fel tudná pörgetni – tette hozzá.

Forrás: vg.hu