Bajnai Gordon visszatérésével vélhetően folytatódna az a megbukott gyakorlat, amelyben a kilábalás egyedül az export-vezérelt gazdaságpolitikára épül. Magyarország azonban olcsó bérmunkát exportál, ebből nem lehet a társadalmat méltányosan fenntartani – mondta Róna Péter közgazdász. Az egyetemi tanár hangsúlyozta: a volt miniszterelnök idején szentesítették a bankok egyoldalú szerződésmódosításait, de a jelenlegi kabinet sem választott jó megoldást a devizahitelesek megsegítésére.

– Bajnai Gordon korszakváltást akar, ám kérdés, milyen gazdaságpolitikai fordulatra számíthatunk a baloldali politikustól.

– Minden bizonnyal folytatódna az a politika, amely az egyetlen kiutat az exportvezérelt gazdaságban látja. Ez régi, még a Kádár-korszakból itt maradt duma, ez a gyakorlat húsz éve folyamatos bukás. Tisztázni kell, hogy mit értünk export alatt. Magyarország ugyanis olcsó bérmunkát exportál, ám ezzel nem lehet kitermelni azt a vagyont, amely biztosítja a társadalom méltányos fenntartását.

– A hazai gazdaságot kellene még inkább erősíteni?

– Többek között. Jóval erősebb nemzetgazdaságot kell létrehozni, magas minőségű termékek gyártásával. Az már teljesen mindegy, hogy ezeket a termékeket eladjuk külföldre, vagy hazai fogyasztásra szánjuk.

– Ehhez tőkére van szükség.

– Mindehhez sok minden kell. Más monetáris politika, jól működő pénzügyi szektor, megfelelő oktatás és még sok minden. Egy azonban biztos, mindezt képes lenne megteremteni az ország, de úgy látszik, ehhez lusták vagyunk.

– Ha már a pénzről van szó, akkor érdemes néhány szót szólni a bankokról is. Támadások érik a mostani kormányt a bankadó miatt, de mi várható Bajnai Gordontól?

– Először is Bajnai Gordonnak el kellene határolódnia attól a banki magatartási kódextől, amelyet az ő miniszterelnöksége alatt hoztak létre. Az szentesítette az egyoldalú szerződésmódosítás intézményét, holott annak kellett volna véget vetni. A gazdasági kilábalás alapfeltétele még ma is az, hogy kiszabaduljunk a devizahitelek fogságából.

– Ezt nem vitatja az Orbán-kabinet sem. Ezért adtak lehetőséget például a végtörlesztésre vagy éppen az árfolyamgátra.

– Ezek a lépések szakmailag hibásak, egyáltalán nem jelentenek megoldást.

– Mit kellett volna tenni?

– Megnéztem, hogy az elmúlt időszakban mennyire követték a törlesztőrészletek változásai a svájci frank mozgását. Az eredmény azt mutatta, hogy 68-75 százalékban. Ez azt jelenti, hogy 25-32 százalékot a bankok lenyúlnak.

– A bankadóval nem veszi ezt vissza a kormány?

– Nem bankadó kell, ezt a pénzt vissza kellett volna adni az adósoknak. Éves szinten 25-32 százalék visszajuttatása jelentős mértékben csökkentette volna a terheket, az egész gazdaság fellélegezhetett volna.

– Ekkor is borítékolható lett volna a bankok és Brüsszel felháborodása, a kormány pellengérre állítása.

– Biztosan, de a felháborodásnak sem jogi, sem erkölcsi alapja nem lett volna.

Forrás: magyarhirlap.hu