http://komlomedia.hu/interreg-refresh2020/10-belfold/992-jogsertoek-a-kozjegyzok-altal-kiallitott-vegrehajtasi-zaradekok#sigProId0c238a8f0c
Ha az adós és a bank között megkötött szerződésben szerepel az, hogy hogyan lehet meghatározni a fennálló tartozás összegét, akkor a közjegyző által elkészített okirat záradékolható, a Legfelsőbb Bíróság (LB) álláspontja szerint. A végrehajtási záradék kiállításához a szerződő felek közötti jogvita esetén a bank könyveiben és nyilvántartásaiban szereplő tartozás összegét kell elfogadni – ez a kitétel pedig minden szerződésben szerepel, ezért is hivatkozik erre az LB, valamint ezért látják el végrehajtási záradékkal a közjegyzők a közjegyzői okiratokat.
Ugyanakkor kijelenthető, hogy fenti LB döntés 2003-ban született, 3 évvel azelőtt, hogy a jelenleg is hatályban lévő Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) módosították volna. A jelenleg hatályos Ptk. ugyanis kimondja: azokban a fogyasztói szerződésekben, amelyeket 2006. március 01-e után kötöttek, minden olyan szerződési kikötés, melyben az egyik fél dönthet egy pártatlan, harmadik személy helyett a másik fél teljesítéséről, nemcsak tisztességtelennek, hanem semmisnek is minősül. Ennek okán erre a szerződési feltételre jogot alapítani nem lehet, joghatása nincs, végrehajtás alapjául nem szolgálhat. Ennek okán, mivel a deviza elszámolású kölcsönszerződésekben a kölcsön pontosan meghatározott összege nem szerepel, a fenti semmis feltétel hiányában pedig nem állapítható meg a tartozás összege, ezért nem is záradékolható, ennek okán végrehajtásra teljes mértékben alkalmatlan.
E jogszabályhely érdekessége, hogy a Közjegyzői Közlöny 2011. évi 4. száma, mely a közjegyzői okiratok végrehajtását tárgyalja, kizárólag a 2006. március 01-e előtt megkötött szerződésekre, az akkori Ptk. rendelkezései alapján megállapított jogszabályhelyi feltételekkel foglalkozik, a módosítás utániakkal nem. Ezzel mintegy szándékosan vezetik félre úgy a közjegyzőket, mint a végrehajtási eljárást elszenvedő adósokat is. A Közjegyzői Közlönyben található anomáliát tovább bővíti, hogy az abban megjelent elemzés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja nem csupán a Ptk. változásait, hanem a vonatkozó 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet és a 93/13 EGK irányelv rendelkezéseit is.
Abban az esetben, ha a közjegyző pusztán a bank által közölt, a tartozás összegéről szóló információ alapján mégis kiállítja a végrehajtási záradékot, akkor megsérti a végrehajtási törvény 23/C.§. c.) alpontját: Az okiratot készítő közjegyző akkor látja el végrehajtási záradékkal a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza a kötelezettség (tartozás) összegét. Mint fent említettük, a szerződés ezen kikötést nem, illetve nem pontosan tartalmazza, ennek okán nem záradékolhat. Hangsúlyozzuk: a 2006. március 01 után megkötött szerződések vonatkozásában!
Ha a fenti közjegyzői visszaélés mégis megtörténne, az adós számára egyetlen megoldás marad: kérnie kell a végrehajtási záradék törlését. Ez egy olyan lehetőség, melyet eltitkolnak az adós elől, hiszen a végrehajtási záradék nyomtatványon a tájékoztató részben ez a lehetőség nem szerepel, mintha nem is létezne. Viszont, ha már van ilyen lehetőség, akkor ezzel élni is lehet!
A végrehajtási záradékot kiállító közjegyzőhöz vonatkozó kérelmet jogszabályhely megsértése címén lehet benyújtani – ingyenesen -, akinek ezt a kérelmet kötelező jelleggel el is kell bírálnia (azaz: felül kell bírálnia a saját munkáját). A közjegyzőnek a kérelem elbírálásának eredményéről végzést kell hoznia. Abban az esetben, ha elutasítja a kérelmet, fellebbezés benyújtására lehetőség van. Ez viszont már 10 000 Ft illeték megfizetése mellett nyújtható be, szintén a közjegyzőhöz, aki a fellebbezést köteles a bírósághoz továbbítani. Ha a fellebbezést jogi képviselő útján akarja az adós beterjeszteni, akkor az kizárólag elektronikus úton történhet! Ebben az esetben a bíróság az ügyet nemperes eljárásban bírálja el.
„Belátható, hogy a közjegyző egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy egy több év után felmondott kölcsönügyletnél a fennálló tartozás összegét az elmúlt évek árfolyamváltozásai alapján kiszámolja. Ezt ellensúlyozandó, az adós széles körű végrehajtás megszüntetési perlési jogosultsággal rendelkezik, ahol lehetősége van perben, bíró előtt vitatni a fennálló tartozás összegét” – állítja Dr. Balogh Zsigmond a Közjegyzők Közlönyének 2010/5. számában.
A nemperes eljárások lényege, hogy a bíróság és a közjegyző vonatkozó eljárás során az adós által benyújtott iratok alapján hoz döntést. A fellebbezési eljárás menete megegyezik a végrehajtási záradék kiállításának menetével, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a bank az, aki kimarad az eljárásból, és nem terjesztheti elő védekezését.
Az adós fellebbezésében nem csupán a közjegyző jogsértő tevékenysége taglalható, hanem a deviza elszámolású kölcsönszerződés semmisségének okai is, mivel a semmisség megállapításához így külön eljárásra nincs szükség.
Az LB által kiadott 2/2011 (XII.12.) számú PK. vélemény szerint: A Ptk. 205/A.§. (1.) bekezdése alapján általános szerződési feltételnek kell tekinteni azt a szerződési feltételt, melyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg, és amelyet az egyik fél a másik fél megkérdezése nélkül egyoldalúan határozott meg. Itt hangsúlyozni szükséges, hogy erre való hivatkozásnál a bizonyítási teher mindig a banké!
A 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet olyan szerződési feltételeket nevesít az 1.§. (1.) bekezdés b.) és i.) alpontjában, melyek minden esetben tisztességtelennek minősülnek. Az egyik ilyen feltétel, ha a fogyasztóval szerződő felet kizárólagossággal ruházza fel annak megállapítására, hogy a teljesítés szerződésszerű-e, vagy sem. A másik ilyen kikötés, ha kizárja, vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon, illetve a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt más jogszabályban meghatározott vitamódban érvényesítheti.
A fenti esetekben tehát a bíróságnak nincs lehetősége mérlegelésre, meg kell állapítania a szerződési feltétel tisztességtelenségét, melynek következtében ez a szerződési feltétel 2006. március 01-étől semmisnek minősül. Ráadásul a bíróságnak a semmisség tényét hivatalból kell észlelnie, ezért nagyon fontos, hogy a fellebbezésben az összes, az adós által sérelmezett jogsértés részletesen leírásra kerüljön.
A fellebbezésnek a végrehajtás foganatosítására, illetve az ingatlan és egyéb értékesítésre vonatkozóan halasztó hatálya van.
A végrehajtási záradék visszavonására irányuló kérelem dokumentuma letölthető itt:Kattintson ide...
Forrás: fuzesabonyi-hirhatar.hu a hitelesmagyar.com alapján Kattintson ide...
Kapcsolódó blog bejegyzéseink:
Uzsorások hálójában Kattintson ide...
Fontos tanács hitelfelvételhez Kattintson ide...
Az évszázad pénzügyi csalása Kattintson ide...