Az amerikaiak és az ausztrálok túlnyomó többsége rendelkezik légkondival, azonban Németországban szinte senki sem. Legalábbis még nem. Az európai országban ugyanis sorra dőlnek meg a melegrekordok – legutóbb tegnap, azaz június utolsó napján, miután Szász-Anhalt tartományban 39,6 Celsius-fokot mértek. A hőség tehát kibírhatatlan.

Azáltal, hogy az emberek a kinti, elviselhetetlen forróság ellenére képesek a munkájukra koncentrálni és egy jót aludni az éjszaka, a légkondicionálás rendkívül nagy szerepet játszott a globális jólét és a boldogság megteremtésében az elmúlt évtizedekben – és ez a forradalom még alig kezdődött el igazán.

A kínai háztartások mintegy fele rendelkezik klímaberendezéssel, de az Indiában és Indonéziában élő 1,6 milliárd ember közül csak 88 milliónak van otthon légkondicionálója – állítja a Bloomberg New Energy Finance egy nemrégiben közzétett jelentésében.

Mindazonáltal a megkönnyebbülés sokak számára már csak karnyújtásnyira van. A népességnövekedés, a növekvő jövedelmek, a csökkenő berendezés-árak és az urbanizáció kombinációjának köszönhetően a világszerte telepített légkondicionáló egységek száma a század közepére körülbelül 1,6 milliárdról 5,6 milliárdra emelkedik – legalábbis a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint.

Ez pedig jó hír az olyan amerikai hűtőberendezés-gyártóknak, mint például a Carrier (United Technologies Corp), az Ingersoll-Rand és a Johnson Controls International. És lévén a növekedés nagy része Ázsiában fog végbemenni, az olyan kínai vállalatok, mint a Gree Electric Appliances, Qingdao Haier, a Midea Group, valamint a japán Daikin Industries szintén jól járnak majd.

Csak egy szembetűnő probléma van: milyen hatással lesz ez az extra villamosenergia-igény az éghajlatra?

Ördögi kör

A szén-dioxid-kibocsátás további 2 százalékkal nőtt 2018-ban – ez volt a leggyorsabb ütem az elmúlt 7 év alatt. Ez a növekedés önmagában is aggasztó, tekintettel arra, amit a kibontakozó éghajlati vészhelyzetről tudunk. Mindemellett azonban a szélsőséges időjárás a légkondicionálás és fűtés iránti nagyobb kereslethez vezetett 2018-ban – magyarázta a BP az energiaágazatról szóló éves felülvizsgálatában.

Nem túl nehéz elképzelni egy olyan ördögi kört, amelyben az egyre melegebb időjárás egyre nagyobb igényt támaszt a légkondicionálás felé, amely így rendkívüli mértékben növelheti az energiaszükségletet. Ez viszont még több kibocsátást és ezáltal még melegebb hőmérsékletet eredményez. Ez a negatív visszacsatolási kör egyébként helyi szinten is létezik: a légkondicionáló egységek kivezetik a hőt, ez pedig súlyosbítja az úgynevezett “városi hősziget”-hatást (ennek lényege, hogy a beépített városi területeken a hőmérséklet szignifikánsan magasabb, mint a külvárosi és vidéki területeken).

A Bloomberg New Energy Finance számításai szerint a lakossági és kereskedelmi klímaberendezések használata miatt a villamosenergia-igény több mint 140 százalékkal fog növekedni 2050-re. A század közepére a légkondicionálás a villamosenergia-kereslet 12,7 százalékát teszi majd ki, szemben a mostani nagyjából 9 százalékkal.

Szerencsére a többletkereslet nagy részét a napenergia fogja kielégíteni – ez logikus is, lévén a hűtési igény a nappali órákban a legmagasabb. Azonban mivel a hőmérséklet nem mindig tér vissza egy “kényelmes szintre”, amikor lemegy a nap, fennáll annak a veszélye, hogy többen fosszilis energiát használnak majd.

Passzívházak és LED-forradalom

Az épületek régóta vakfoltot jelentenek az éghajlatváltozásról szóló vitákban, noha a világ energiafogyasztásának mintegy egyötödéért felelősek. Az, hogy a klímaberendezések vagy a rosszul tervezett lakások és irodák nem hatékonyak, egyszerűen nincs annyira szem előtt, mint például az elektromos autók.

Mindenesetre legalább a német passzívház-mozgalom, amely olyan házak építését jelenti, amelyek nagyon kevés fűtést vagy hűtést igényelnek, azt mutatja, hogy néhány ember elkezdte felismerni a veszélyt.

Emellett vannak tanulságok a világítás terén is. A LED-forradalmat az innováció ösztönözte, ugyanakkor a termékek jobb energiahatékonysági címkével való ellátása és az elavult technológia fokozatos megszüntetése is szerepet játszott. Valami hasonlónak kellene történnie a légkondicionálással is.

Idén januárban nagy előrelépés történt, amikor hatályba lépett a Montreali Jegyzőkönyvhöz csatolt Kigali módosítás, amelynek célja, hogy fokozatosan megszüntesse az olyan üvegházhatást okozó gázok használatát, mint a fluorozott szénhidrogének, amelyeket széles körben használnak a légkondicionáló berendezésekben. Hacsak nem helyettesítik őket, ezek a gázok önmagukban 0,4 Celsius-fokkal növelhetik a globális átlaghőmérsékletet a század végére.

Forrás: kitekinto.hu / bloomberg.com