A rendszer a december 15-i tesztrepülés során másodpilótaként vett részt egy U–2 Dragon Lady kémrepülő vezérlésében.

A mesterséges intelligenciákat egyre inkább a hadviselés jövőjének tekintik. Ebben a folyamatban pedig nagyon fontos állomást jelentett a keddi tesztrepülés, amely során egy ilyen rendszer először vett részt egy katonai repülésben úgy, hogy gyakorlatilag a legénység egyik tagjának feladatait látta el, olvasható a légierő vonatkozó közleményében.

Az ARTUµ nevű rendszer a légierő kutatóinak saját fejlesztése, és kifejezetten arra alkották, hogy olyan specifikus feladatokat lásson el repülés közben, amelyek alapvetően a pilóta kötelességei közé tartoznának. Jelen esetben az algoritmus az érzékelők működtetéséért és a taktikai navigációért volt felelős, így segítve a gépet irányító emberi pilóta munkáját.

A tesztrepülés során egy szimulált rakétatámadás alatti felderítő repülést modelleztek. Az ARTUµ feladata volt az ellenséges rakéták kilövőállásainak azonosítása, míg az emberi pilóta a levegőben található fenyegetéseket figyelte, amihez mindketten használták a U–2 radarját. A mesterséges rendszer saját feladatai során teljes felelősséggel bírt, vagyis a pilóta nem bírálta felül döntéseit.

artificial intelligence U2
A teszt állítólag kitűnően sikerült, és „új fejezetet nyitott az ember–gép-együttműködés történetében”, mondta el Will Roper, az amerikai légierő egyik vezető tisztségviselője. Roper szerint a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázásának elmulasztása óriási hiba lenne, hiszen hihetetlen előnyhöz juttatná az ellenfeleket.

Egy idén közzétett Pentagon-jelentés szerint Kína kulcsfontosságúnak látja a mesterséges intelligenciák szerepét a jövő hadviselésében és iparában, és Peking világszerte stratégiai befektetésekkel igyekszik biztosítani előnyét a területen. Az utóbbi öt évben Kína óriási fejlődést ért el a mesterséges intelligencia által irányított felszíni járművek terén, amelyeket rövidesen a vitatott határokon is be terveznek vetni. A jelentés szerint a távol-keleti országban már kizárólag gépi irányítású tankokat is tesztelnek.

Az Egyesült Államok tehát ebben a vetélkedésben kíván versenyben maradni az ARTUµ rendszeréhez hasonló fejlesztésekkel. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője két közelmúltban tartott beszédében is hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligenciák és a robotok 10–15 éven belül kulcsszerepre tehetnek szert a katonai konfliktusokban.

Forrás: ipon.hu / cnn.com / popularmechanics.com